Balaton lángos nélkül? A színvonal emelkedik, előbb-utóbb az árak is

– Nem a balatoni büfékínálattal van baj, strandbüfé kategóriában az országban másutt is ugyanez a helyzet – véli Hoffmann Henrik, a balatoni regionális TDM-szövetség elnöke. – A váltás nem megy egyik-napról a másikra, az a vendéglátós, aki nem érti az idők szavát, előbb-utóbb úgyis kiszorul a piacról, legalábbis remélhető, hogy a tudatos fogyasztó kiszorítja onnan. Étteremből is, büféből is akad jó és rossz is a Balaton-parton, választék van bőséggel.



Égnek áll a haja attól, hogy apró balatoni büfék „mindent kínálnak”, lehetőség szerint jó nehezet, zsírosat a kánikulában, megrekedve a hetvenes évek szintjén – mondta korábban lapunknak Csapody Balázs úgy is, mint étteremtulajdonos és úgy is, mint a büfékínálat helyi specialitásokkal történő megújítását zászlajára tűző Balatoni Kör vezetőségi tagja.

Balaton-part lángos, hurka, kolbász nélkül? – kérdezte a Kossuth Rádiónak telefoninterjút adó Vágó Péter, a kereskedők és vendéglátók érdekvédelmi szövetségének Veszprém megyei elnöke. Szerinte miközben mindenki az uniós pénzekre kacsintgat, ez a szektor is meg kéne hogy kapja a lehetőséget a fejlesztésre. Vagyis úgy véli, pénzkérdés is a színvonal javítása. S azt is meg kéne vizsgálni – tette hozzá –, hogy jó vendéglátós szakemberek dolgoznak-e ma a szakmában és ha nem, annak mi az oka. Vágó Péter szerint ahhoz, hogy több bért adjon a vállalkozó az alkalmazottaknak, áremelésre is szükség volna a vendéglátásban, de ennek még nem jött el az ideje.

Hoffmann Henrik ellenben úgy látja, már közel van ez az idő. – Áremelésre szükség lesz, hacsak nem következik be jelentős járulék- vagy áfacsökkentés. Nem véletlen, hogy egyre több szakember megy Nyugatra tőlünk. A vendéglátás nehéz szakma, az osztrákok, németek nem is szívesen csinálják, ezért nyílik meg a piac a mi szakembereink előtt. Észre kell venni ugyanakkor, hogy tíz éve folyamatos a színvonal-emelkedés a Balatonnál. A szálláshely-fejlesztésekkel indult ez a folyamat, s folytatódott a településközpontok, a strandok megújításával. Egyre minőségibbek a szolgáltatások is, de ezt a folyamatot föl is lehetne gyorsítani. Ha volna egyetlen gazdája a Balatonnak, ha létezne turizmusirányítás és nem negyvenvalahány önkormányzat „irányítaná”, akkor egységes minőségi kritériumokkal gyorsabban ki lehetne szorítani a képbe ma már nem illő vállalkozásokat. De ma még az a gyakori, hogy az önkormányzat a bérbeadó, holott a működésiengedély-kiadás megszigorításával éppen a helyhatóságok tehetnének sokat...