2015.08.28. 06:30
Balatont a Dunába? A Sió és a zsilip a kulcs vízszint-ügyben
Tározókba kellene vezetni a fölösleges Balaton-vizet és a jelenleginek a többszörösére növelni a Sió-zsilip áteresztő képességét – javasolják a szakemberek. G. Tóth László, a tihanyi limnológiai intézet vezetője szerint „a Balaton keleti medencéjében van a legtisztább, legértékesebb víz. A Zala folyóból érkező hordalék leülepszik mire ideér, a szerves anyagok elbomlanak, ezért ezt nem szabadna csakúgy levezetni a Dunába, inkább hasznosítani kellene”.
A vízügyi szakma is egyetért: tározókba kellene vezetni és a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani, nemcsak öntözésre, hanem például haltenyésztésre.
A nyári kánikulai napok párolgása ellenére még mindig 97 centi a Balaton átlag vízállása, sok a víz a mederben, vagyis jól sikerült a vízszintszabályozás az idei szezonra. A tavaly őszi kritikus, csapadékbő hetekben 130 centi fölött is járt a vízszint. A Balatont táplálni nem lehet, csak leengedni a vizéből, a szakemberek szerint ezért nehéz a „vízszintbeállítás”. Mivel az éghajlatváltozás egyre szélsőségesebb időjárással fenyeget, ezekre minél hamarabb fel kell készíteni a tavat. Minél több vizet tartani tavasszal a mederben, ezt tartják a legcélravezetőbbnek, de egyszerre megoldandó a mélyebben fekvő déli parti települések (Balatonfenyves és környéke) problémája, valamint a Sió-menti földterületeken gazdálkodóké. Előbbiek parti területeit magas vízállás estén önti el a Balaton, a földek viszont a Sió intenzív eresztésekor kerülnek víz alá.
G. Tóth László úgy véli, a magasabb vízszint előfeltétele, hogy az időnkénti extra csapadéktól hamar meg tudjon szabadulni a tó, ehhez pedig kétszeresére-háromszorosára kellene növelni a Sió-zsilip kapacitását. Ma elméletileg nyolcvan köbméter vizet lehet leereszteni másodpercenként, ilyen intenzitású vízeresztést azonban sem a Sió-csatorna, sem az öreg zsilip állapota nem tesz lehetővé, mindkettő felújítása szorul. A 2020-ig tartó uniós támogatási ciklus beruházásai között ez a fejlesztés is szerepel. Nemrég Witzmann Mihály országgyűlési képviselői is jelezte parlamenti felszólalásában: a Sió-csatorna jelentős felújítására, megerősítésére lenne szükség, hogy a közelben lévő termőföldeket a vízhozam-növekedés ne veszélyeztesse. További probléma szerinte, hogy a Balaton egységes vízgyűjtő területe három különálló vízügyi szakmai szervezethez tartozik; a Balaton vízszabályozása, természeti tényezőinek megvédése jóval hatékonyabban történhetne, ha e rendszert komplex egységként kezelnék.
Az önkormányzat nem írhatja elő
Kötelező magatartási szabályokat az önkormányzat nem írhat elő – Kiss Pál balatonföldvári címzetes főjegyző mondta ezt az egyik kereskedelmi televíziónak nyilatkozva, annak kapcsán: kötelezővé kellene-e tenni a mentőmellényt a vízibicikliken? Az idén tizenegyen fulladtak a Balatonba, öten közülük vízibicikliről ugrottak, vagy estek a vízbe. Hiába szerződne az önkormányzat a kölcsönzőssel úgy, hogy mentőmellényt is biztosítania kell, a használatát már nem tudná ellenőrizni, lévén, hogy a vízterület nem a településekhez tartozik – így a főjegyző. Báthori Ádám zamárdi vízibickikli-kölcsönző azt mondta: ott sorjáznak a parton a mentőmellényei, de szinte senki sem veszi föl. Ahogyan megírtuk, a kölcsönzősök a mentőgyűrű használatának kötelezővé tételével egyetértenének, a mentőmellényt túlzásnak tartanák.
