Épül a Balaton monstre kikötője Fenyvesen, panasz is akad rá bőven

Bár a település vezetője, a beruházó, a kivitelező, a szakértők és a vitorlásszövetség prominensei részéről csak pozitívumok hangzottak el, utóbb kiderült, az építkezés továbbra is megosztja a helyieket: a legtöbben főként azt nehezményezik, hogy a főszezonban sem állt le a munka, óriási a zaj és a por, illetve esők után a sár, emiatt lehetetlenség pihenni a környéken. Lombár Gábor polgármester viszont kijelentette, jövőre lesz 120 esztendős a település, melynek történetében még nem volt példa ilyen volumenű fejlesztésre, s a kikötővel egy tizennyolc éves álom válik valóra.

[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Munkagép nyugalomban
[/caption]

A fenyvesi móló keleti oldala 460 méterre nyúlik majd be a tóba, a végén merőlegesen egy 90 méteres szakasz zárja le, a nyugati szárny 570 méter hosszú, a minimális vízmélység a kikötőben 2,2 méter lesz: ennek köszönhetően a nagymerülésű vitorlások a legalacsonyabb vízszint esetén is be tudnak majd állni a kikötőbe, mely több mint háromszáz hajót tud fogadni.
– Tudja, mekkora volt a teherautó-forgalom? – kérdezte Tóth Zoltánné, aki a tavaly óta felvonulási területté előlépett Kinizsi utca sarkán lakik. – Hajnaltól estig hozták a rengeteg követ, aztán a betonoszlopokat, az építőanyagot. Még hétvégén is. Amikor jeleztük a sofőröknek, legalább lassan menjenek, csak nevetve intettek. Itt harminc évig csönd volt, most pedig folyamatos a zaj, a lakásban áll a por, a falak megrepedtek. Kiadni sem lehet a házakat, a vendégeink két nap után odébbálltak, azt mondták, ők pihenni jöttek, nem egy építkezésre.



A hét házból álló utca valóban kihalt, mindössze két épületben nyaralnak, az egyikből egy fiatal férfi indult éppen motorral, amikor kérdeztük volna, csak legyintett, s körülmutatott, majd az óriási tócsákat kerülgetve kióvatoskodott a Mária utcába.

[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Cölöpök
[/caption]

– Ma már istenes a helyzet – állította Tóth Zoltán –, hétfőn a felhőszakadás után a harminc centis sárban mozdulni sem lehetett. Ha pedig felszárad, száll az iszapos por. Kértük, hogy locsolják, de csak ígérgetik. De igazából nem is tudunk szólni senkinek, ha valamit szóvá akarunk tenni, mindig azt a választ kapjuk: nincs itt az illetékes.
Aki fotósunk láttán ezúttal hamar előkerült, azaz végre sikerült összehozni a feleket, igaz, nem jutottak kompromisszumra: mindenki a maga vélt-valós igazát mantrázta, így maradt a hidegháborús állapot.
Mely Lombár Gábor szerint messze nem olyan súlyos, mint ahogyan a legnagyobb internetes közösségi oldalon olvasható, vagy ahogyan az építkezés környéken élők láttatják, s a helyiek szinte egyöntetűen támogatják az építkezést.

– Ez az építkezés is olyan, mint a foci: a partvonalról mindenki ért hozzá... – jegyezte meg. – Tény, kosszal jár a beruházás, s akadtak, akik ezt szóvá is tették De látni kell a másik oldalt, a rengeteg hasznot is, amit a kikötő és a szálló jelent: segít kitolni a szezont, munkahelyeket teremt, emelkednek az ingatlanárak. Ráadásul ez nem egy zárt sziget lesz a településen belül, hiszen a keleti mólót a helyiek is használhatják. A Baharttal is felvettem már a kapcsolatot, s reményeink szerint közforgalmi kikötő is lesz menetrendszerű hajójáratokkal. Ahogyan evezős- és kerékpáros bázis is, utóbbiból mindössze öt lesz a Balaton körül: Siófok, Révfülöp, Keszthely és Balatonfüred mellett nálunk.

Utóbbiaknak persze mindenki örült, ám az ellenzők szerint az esetleges környezeti károkról nem beszél senki. Tiltakoznak az építkezés ellen az eddigi szabad vízfelületüket féltő szörfösök is, mások a környék eliszaposodásától vagy a Nagyberekből a Rigó-árkon át érkező tőzeges víz strandra áramlásától tartanak.
– A bereki víz az eddiginél kevésbé lesz érzékelhető – állította Lombár Gábor –, a kikötő egyfajta kürtőként elvezeti.
Hasonlóképpen beszélt az eliszaposodásról Rákóczi László, a Műegyetem tanára, hidrológiai szakember, a kikötőhöz készült szakvélemény egyik készítője, aki szerint a mólók miatt nem lesz több iszap, s kotorni sem kell majd többet a megszokottnál, a fenyvesi strand talajára nagyobb veszélyt jelentenek a csapadékhiányos esztendők. Bartos Csaba, a jachtklub vezetője hozzátette, vízforgató- és cserélő rendszert építenek a kikötőben, hogy soha nem fagyjon be, s mindig tiszta legyen a víz.

[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Átépült a táj
[/caption]

– Óriási dolog, hogy a Balatonnál ismét beindultak a különféle vitorlás-fejlesztések – jelentette ki Kollár Lajos, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke. – Külön öröm, hogy a tó nyugati medencéjében épül kikötő, melynek hasznát igencsak megérzik majd az itt élők és nyaralók: Balatonkenesét is a jachtklub tette ismertté és felkapottá. A nyugat-európai tavakhoz képest a Balaton vízkihasználtsága vitorlás szempontból elenyésző, főként ezen a szakaszon, ami eddig szinte fehér foltnak számított a tavon.

Komplex turizmus

– Munkahelyeket jelent és minőségi turizmust – emelte ki a projekt legnagyobb hasznát Balatonfenyves szempontjából Lombár Gábor. – A kikötő révén komplex turisztikai élményt kaphatnak az ideérkező vendégek: evezős és kerékpáros-bázis lesz a falu, a kisvasút révén a Berekbe is lehet kirándulni, s a szálló konyhája gasztronómiai különlegességet jelent majd, erre garancia Segal Viktor mesterszakács.
A séf ezzel kapcsolatban megjegyezte, olyan különleges élményt szeretnének adni, melyet a helyiek és a turisták is magukénak éreznek majd, s egyedi lesz a Balatonnál.


Horgászok: csak kelet felé

A sajtótájékoztatón felmerült, mi lesz a fenyvesi horgászokkal, hogyan használhatják majd a kikötőt, hiszen több tóparti településen ez komoly konfliktusforrás a vitorlázók és a pecások között. A tervek szerint Fenyvesen találnak megoldást: a nyugati mólón tilos lesz horgászni, a keletin viszont engedélyezik, igaz, csak a tó felé, azaz a kikötő területére nem lehet majd bedobni a horgot.

A beruházó nem tud a feljelentésről

A beruházást a Lehet Más a Politika is ellenzi, a párt júniusban bejelentette, természetkárosítás és hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz, mert a munkálatok engedélyezése szerintük nem felel meg sem a Balatonról szóló törvénynek, sem a Natura 2000-es területekkel kapcsolatos előírásoknak. Állítják, a tavat annak ellenére töltik fel kövekkel a mólók kiépítéséhez, hogy a Balaton értékeinek védelmét célzó jogszabály szerint parti móló, hullámtörő és kikötő eredeti formában történő újjáépítésén kívül nem lehet új állandó építményt felépíteni a mederben. A feljelentéssel kapcsolatban megkérdeztük az egyik beruházót, ám Deák Gábor kijelentette: hallott ugyan róla, de konkrétumot nem tud mondani, s nem is szeretné, ha a politika belekeveredne az építkezésbe.