Móring József Attila: ilyen lehetőség nem lesz több

– Két hónap alatt, gondolom, sikerült meghatározni a prioritásokat.
– A legfontosabb a megye és Kaposvár, illetve Somogy és a járási központok érdekeinek egyeztetése – felelte Móring József Attila. – Amúgy ez nem tűnik nehéz feladatnak, ugyanis remek az együttműködés a felek között. Emellett a majdan esetlegesen elakadó projekteknek szeretnék majd lökést adni, sőt, ha lehet, elébe mennék az ilyesfajta történéseknek: az önkormányzatokat és a vállalkozásokat már most folyamatosan noszogatom, ne hagyják veszi a soha vissza nem térő lehetőségeket. Aki ugyanis az előttünk álló öt évben nem él velük, 2020 után már csak a saját zsebére támaszkodhat.



– Egy lényegében lezárult pénzügyi ciklus után még ösztökélni kell bárkit, hogy ugyan, induljon már el a mézes bödön felé?!
– Ez a mostani hét év más lesz, mint a 2007–13-as időszak. Utóbbi tanulási időszaknak számított, legalábbis technikai szempontból. Ráadásul bonyolult rendszereken keresztül lehetett pályázni, így sokan kedvüket veszítették. Most minden egyszerűbb, gyorsabb lesz.

– A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János szerint 2018-ig le kellene hívni minden pénzt.
– Inkább úgy mondanám: ha 2017-ig sikerül kiírni minden pályázatot, akkor 2020-ig mindent ki lehet fizetni. Nem fordulhat ugyanis elő még egyszer, hogy bár 2015-öt írunk, még az előző pénzügyi időszak összegeire írunk ki, s zavarunk le néhány hónap alatt pályázatokat. Amúgy nem lehetünk elégedetlenek, hiszen a rendelkezésünkre álló összeg 96 százalékát már lehívtuk, ami uniós szinten is egyedülálló. Viszont mostanság elég nagy a kapkodás... Emiatt még csak a közeljövőben jönnek ki az új pályázatok, eddig ugyanis mindenki az előző időszak projektjein dolgozott.

– A kormány deklarálta, a pénz 60 százalékát gazdaságfejlesztésre akarja fordítani. Somogyban viszont a beérkezett javaslatok nagyobb része nem közvetlenül gazdasági, vagyis a két elképzelés nem fedi egymást. Mert egy ötödrendű út felújítását két dél-somogyi falu között nehéz gazdaságfejlesztésnek nevezni.
– Pedig lehet! Ha csak szűkebb pátriámból, Somogyvárból indulok ki, a Vityapuszta és Gamás közötti útra nagy szükség lesz, ha beindul a repülőgépalkatrész-gyártó üzem, hiszen megkönnyíti a dolgozók bejárását a gyárba. Az viszont igaz, komoly dilemma: ha valahol nincs semmi, csináljunk valamit, csak, hogy legyen, vagy oda kell vinni a pénz nagy részét, ahol amúgy is akad már gazdasági érték. A prioritás persze az utóbbié, hiszen ez jelent majd munkahelyeket. És ami még nagyon fontos: azok élveznek elsőbbséget, akik exportfejlesztésben gondolkodnak, ez ugyanis sokkal jobban megnyomja a GDP-t, mint a belső fogyasztás.

– A területi operatív program (TOP) révén Somogyba 60 milliárd forint jut, 43 a megyének, 17 Kaposvárnak, s nagyjából nyolcszáz javaslat érkezett a pénz felhasználására. Már mindet ismeri?
– Cím szerint igen, s most zajlik a katalogizálás-kategorizálás. S hamarosan megkezdem a megyei körutamat, hogy beszéljek minden járási központ vezetőjével, mik a terveik, s hogyan állnak az előkészítésükkel. Az előzetes információm szerint akadnak helyek, ahol nagyon jól állnak, például a Balatonnál, másutt viszont kevésbé aktívak. Pedig a TOP mellett a regionális operatív programokból és a vidékfejlesztési pénzekből is komoly összegeket el lehet nyerni. Utóbbi a területalapú támogatásokkal együtt 1300 milliárd forint, s ennek nyolcvan százaléka a kkv-nak megy. Ha Somogyból nézem, nagy lehetőség az erdészeteknek, kertészeteknek, az élelmiszer-feldolgozóknak.

– Szakmai ideaként felmerült, kellene malom és növényolaj-feldolgozó a megyébe, hogy a mezőgazdasági termékeket magasabb feldolgozottságban, s ezáltal drágábban lehessen eladni. A hivatalos javaslatok között talált ilyeneket?
– Csak kisebb volumenűeket. De támogatnám az ilyesfajta ötleteket, mint ahogyan szerintem egy Balaton melletti nagybani piac komoly előrelépést jelentene.

– Személyesen melyek a legkedvesebb tervek, amikről olvasott?
– A Fonyód–Badacsony komp nagyon megmozgatta a fantáziámat, ahogyan az egész balatoni hajózás fejlesztése. Utóbbit amúgy szeretnénk kormányzati szintre emelni, s akkor nem vinne el pénzt a TOP-ból. Hasonlóképpen a balatonfenyvesi kisvasút vagy a csisztai gyógyfürdő fejlesztése sem.

– Jórészt észak-somogyi projektekről beszélünk, ami egyfelől érthető, hiszen a megye gazdagabb, jobb lehetőségekkel megáldott része. Mi jut majd délnek?
– Komoly lehetőséget látok benne, hogy pályázatokkal a központi régióból, mely fejlettsége miatt nem kaphat támogatásokat sikerül idecsábítani cégeket. Tulajdonképpen így került Somogyvárra a repülőgépalkatrész-gyártó üzem is Tökölről. Emellett a közmunkaprogramból kinövő mezőgazdasági szociális szövetkezetek is kiugrási lehetőséget jelentenek.

– Az előző ciklusban 668 ezer forint uniós pénz jutott minden somogyira, a megyei vezetők az új időszakban egymilliót terveznek.
– Nem dobálóznék a számokkal, úgyhogy csak azt mondom: a lehetőségekhez képest minél többet szerezzünk meg, létesüljenek munkahelyek, legyenek élhetőbbek a települések. S csak akkor készítsünk számvetést, ha mindet elkövettünk, hogy így legyen, s nézzük meg, honnan, hová jutottunk...

Milliárdokat remélnek értékmegőrzésre

Nagyjából 800 javaslat érkezett a megyéből a 2014–20-as uniós ciklus területi operatív programjából Somogynak jutó pénz – 60 milliárd forint – felhasználására, ezek negyede turisztikai tárgyú, 18 százalék a térségi kihatású szolgáltatás és infrastrukturális fejlesztési tartalom, míg 16 százalékban igényelnek helyi közösségek, helyi értékek megőrzését támogató forrásokat. Különleges a helyzete a Balatonnak, melyet a hét statisztikai régió mellett nyolcadikként külön nyilvántartanak, s három megyéhez tartozva hozzáadott pluszforrásokat remélhet térség. A vállalkozás- és versenyképesség-fejlesztés, az egészségipar, a megújuló energia, a tudásalapú gazdaság, a háttértelepülések helyitermék-előállítása lehet a tóparti települések kitörési pontja.