Közélet

2015.09.07. 17:22

Elvándorolnak? A hallgatók többsége nem kér a hazai kórházakból

– Gratulálok a választásukhoz, jól döntöttek – köszöntötte az évnyitón az elsős hallgatókat a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának kaposvári képzési helyén Oláh Lajosné, a megyeszékhely alpolgármestere. – Olyan ismereteket szereznek majd, melyekkel valamennyi magyarországi intézményben, de a világban is bárhol megállják majd a helyüket.

A. V.

Bár utóbb az alpolgármester hazai munkavállalásra buzdított, nem lenne meglepő, ha az idei 102 gólya közül három év múlva sokan útra kelnének: az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus végzettséggel szerte Európában tárt karokkal várják a magyar szakembereket, de – noha elvileg hazai specialitás – az egészségügyi gondozás és prevenció szakkal, közismertebb nevén védőnőként is el lehet helyezkedni a határokon túl, például egy csecsemőosztályon valamiféle segítőként. Vagyis még ha nem is teljesen a saját szakmában dolgozva, viszont a hazai fizetés sokszorosáért.



– Idehaza az állami egészségügyben bruttó 170 ezer forint körüli az indulóbér, magánkórházakban viszont négyszázezret is meg lehet keresni – állította Stromájer-Rácz Tímea megbízott képzési igazgató.
Nagy-Britanniában, Írországban viszont 800 ezer-1,2 millió forintot is megkapnak a magyar szakemberek, nem véletlen, hogy egyes felmérések szerint a honi egészségügyi szakdolgozók nyolcvan százaléka fontolgatja, hogy külföldön próbál szerencsét, négytizedük pedig már tett is lépéseket ez irányban.
– Hiányszakma, ahogyan a védőnő is – mondta a megbízott képzési igazgató. – Utóbbiból országosan háromszáz, Somogyban úgy tucatnyi hiányzik.

A most induló évfolyamból, ha mindenki eljut a diplomáig, húszan végeznek védőnőként, az elsős hallgatók nyolcvan százaléka laboratóriumi vagy képalkotó diagnosztikai analitikusként képzeli el az életét. Stromájer-Rácz Tímea szerint jellemzően itthon.
– Az alapképzés után a többség valamilyen mesterkurzust választ vagy munkába áll egy kórházban – magyarázta. – Nem követjük hivatalosan a nálunk végzettek pályafutását, ám a tapasztalatunk szerint jellemzően itthon maradnak. Úgy tudom, a most végzett évfolyamból a nyáron csak egyvalaki ment ki külföldre.

A hallgatók viszont másféle statisztikáról beszélnek. Egy másodéves képalkotó diagnosztika szakos lány szerint a csoportjuk kilencven százaléka külföldre készül, függetlenül a sokadszorra belebegtetett bérrendezésnek. Melyben az általunk megkérdezett diákok nagy része nem hisz, illetve csak olyan összegű fizetésemelést tudnak elképzelni, mely nem változtat érdemben az egészségügyi szakdolgozók helyzetén, azaz nem tartja itthon őket.
– Cseppet sem mellékesen nemcsak a pénz kevés, de a munkakörülmények sem ideálisak idehaza – mondta egy másodéves diáklány. – Óriási a munkateher, s sokszor lehetetlen helyzetekben kell dolgozni. Kint viszont a legtöbb helyen minden kiszámítható, s kevesebbet kell dolgozni.

Az elsősöknek persze még nincs ilyen kialakult képük a honi egészségügyről, hiszen majd csak a szakmai gyakorlaton ismerkednek meg a körülményekkel. Melyek ráadásul a Kaposváron tanulók számára sokkal jobbak az országos átlagnál, hiszen a megyei kórházban és a diagnosztikai centrumban uralkodó állapotok messze a magyar átlag felettiek. Ám a többség számára, főleg az anyagiak miatt nem elegendőek. Viszont van választási lehetőségük, így nem véletlen, hogy az egészségügy általánosan áldatlan állapota ellenére a PTE kaposvári képzési helye még mindig népszerű a továbbtanulni vágyók számára: az idén például több első kezdi meg tanulmányait, mint az elmúlt esztendőkben.
Más kérdés, hogy diploma után borítékolhatóan többen mennek majd ki közülük külföldre...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!