Közélet

2015.09.11. 14:27

Új utakon a menekültek, Barcsnál és Berzencénél is könnyen bejöhetnek

Épül a kerítés a magyar-szerb határon – a tempó ugyan nem mindenkinek megfelelő, Hende Csaba honvédelmi miniszter el is bukott az akadályon –, ám a szakemberek szerint kérdéses a pengés szögesdrót hatékonysága: sokan úgy vélik, a menekültek a teljes határzár esetén más útvonalat keresnek majd, hogy belépjenek Magyarországra.

Vas András

A legvalószínűbb, hogy Szerbia helyett Horvátországon át próbálkoznak bejutni, vagyis a menekültáradat az Alföld után a Dél-Dunántúlon, elsősorban Baranyában, de Somogyban is jelentkezhet.
– A migránsok számára hazánkon keresztül vezet a legegyszerűbb és legkönnyebb út Nyugat-Európába – mondta Reményi Péter, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Balkán központjának adjunktusa. – Már az ókor óta erre vezet a régi hadiút, erre vonultak déli irányba a keresztes hadak, de az oszmán seregek is ezen az úton közelítették meg a Kárpát-medencét. Errefelé nincsenek hegyek, napjainkban a török kamionok és a közép-európai turistabuszok szintén ezen az úton robognak egyik vagy másik irányba.



Végh Andor, a központ adjunktusa szerint a legfontosabb út egyértelműen a Duna-Tisza közötti terület a menekültek elsődleges célpontja, másfelé hegyek vagy folyók nehezítik vándorlásukat. Fontos szempont, hogy az utak nagyobb városokat is érintenek, s erre szüksége van a migránsoknak, ugyanis itt tudják feltölteni telefonjaikat, élelmet, ruhát vásárolni, adott esetben embercsempészekkel tárgyalni.
– Elvileg a magyar-román határszakasz is szóba kerülhetne – magyarázta –, ám az kerülőt jelent, igaz, az embercsempészek, ha kell, nagyon gyorsan reagálnak a törvényi változásokra, s ha arra könnyebb átjutni, akár a keleti utakat is választhatják. A másik leágazási lehetőség a fő irányról a horvát határszakasz, s ez egyben rövidebb távot is jelent.

– Ráadásul innen Magyarország mellett egy másik schengeni országba, Szlovéniába is át tudnak jutni – tette hozzá Reményi Péter. – Amúgy arra várok, a jelenlegi görög-macedón-szerb főirány mikor tevődik át Bosznia felé: a határai könnyen átjárhatók, csempészet terén is jelentős a gyakorlat arrafelé, ráadásul muszlim többségű ország. Ellene szólt eddig, hogy eggyel több határon kell átjutni, s rosszabb a közlekedési infrastruktúra is arrafelé, illetve több helyen a még fel nem szedett gyalogsági aknák okozhatnak problémát. Az is nagy kérdés, Horvátország és Szlovénia hogyan reagál majd a menekültekre, milyen kül- és belpolitikai szempontok dominálnak majd.
Végh Andor szerint a Dél-Dunántúlra egyértelműen a Baranyai-háromszögön át vezet a legkönnyebb út. A migránsok Eszéknél át tudnak kelni a Dráván, onnan pedig nincs több földrajzi akadály Magyarország felé.
– Ez viszont egy relatíve rövid határszakasz – jegyezte meg –, viszonylag tehát könnyen ellenőrizhető. A másik rész, ahol át tudnak jönni, a Répás-kerület Somogyban, Berzence környékén. Ez elvileg még előnyös is lehet az illegális határátlépésre, nincsenek felszedetlen aknák. Barcstól kissé délre, Gyurgyevácnál pedig a Dráva fő ága horvát szakaszon vezet, vagyis itt nem ellenőrzik olyan erősen a folyót, s ha sikerül átkelni rajta, a magyar határt már könnyebb átlépni.

Amennyiben viszont a magyar-horvát határ szárazföldi szakaszain is kiépülne fizikai határzár, felértékelődik a Dráva, melynek magyar oldala elvadult világ galériaerdőkkel, ahol a zátonyokon, a belefolyó patakok torkolatánál könnyű megbújni és bejutni az országba. További probléma, hogy a Duna-Dráva Nemzeti Park területei, a védett zónák, rezervátumok akadályoznák a rendőri és katonai intézkedéseket, és ezt hamar kiszagolnák az embercsempészek.

Akiket a balkáni etnikai ellentétek egyáltalán nem zavarnak, számukra ez üzlet, s akár a korábban egymással harcban álló nemzeti közösségek szervezett bűnbandái is könnyedén együttműködnek.
– Cseppet sem mellékesen a menekültek nagy része nincs is a csempészekre utalva – mondta Pap Norbert, a központ tanszékvezető egyetemi docense. – Az elmúlt hét évben több felmérést is végeztünk magyarországi muszlim migránscsoportokon, vizsgáltuk az eszközeiket, netezési szokásaikat, a kommunikációjuk sajátosságait. Sok európainak teljesen téves elképzelése van ezekről a társadalmakról és informatikai felkészültségükről, s komoly feszültségforrás, amikor a tranzitterületek lakossága, így például a magyarok szembesülnek vele, milyen fejlett és drága eszközöket használnak a migránsok, akik közül sokan a pénzügyeiket a Western Union rendszerén keresztül finanszírozzák.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!