Közélet

2015.10.18. 08:09

Földházat épített kétkezi munkával a faragász Bogláron, fotó

Kovács Gábor füvet nyír az üres telkén – így indul az a leendő film, ami az építkezéséről készül és úgy is fejeződik majd be, hogy szintén füvet nyír, csak már az idő közben fölépült földháza tetején.

Fónai Imre

Az építészmérnök, műszaki és igazságügyi szakértő Balatonbogláron vett telket, olyat, ami nincs a kíváncsi szemek előtt és az átmenő forgalom is elkerüli. Földházat tervezett és épített rá tégla és sok-sok fa felhasználásával (csaknem teljes egészében egyedül, kétkezi munkával), ami mostanra majdnem kész.
– A diplomamunkámat is a földházakból írtam, kaptam is rá egy gyenge kettest, mondván, egy rendes ház nem ilyen – meséli a szombathelyiből balatonboglárivá lett építész. Csodabogár, sokan nyilván így titulálnák, hiszen nem elég, hogy földbe süllyesztett, energiahatékony ház a heppje, de korábban működőképes, napelemes fa járgányaival is felhívta magára a figyelmet. Faragász – ezt is róla írták korábban.



– Se nem hoztam, se nem vittem el innen földet, amit kitermeltem, annak a helyén egy kis tó lesz majd – magyarázza Kovács Gábor. – Körülbelül negyven tonna föld nyomja most a födémet. Én ugyan barlangháznak hívom, de a föld szintjére építem, nem megyek a föld alá, mert az a talaj- és a rétegvíz miatt bonyolultabb és veszélyesebb volna. Felülre építkezem inkább és rápakolom a földet.
[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Egy boglári faragász, aki nem akar függeni az energiahordozóktól
[/caption]
S hogy miért teszi ezt? – Magyarországon nagy az éves hőingás, a télre is, a nyárra is gondolni kell, ezért fontos, hogy vastag falak legyenek. A külső fal nálam hatvan centis; belül 38-as téglafal, öt centi légrés, kívül kis méretű téglából pengefal. Az energia tárolása a jövő egyik nagy feladata, nem az, hogy honnan nyerjük. Előbb-utóbb ugyanis el kell vágni az olyan „köldökzsinórokat”, mint a gáz. Az ország energiafelhasználásának legalább a 45 százaléka a családi házak fűtésére megy el. Ez aligha tartható örökké. Előbb-utóbb át kell gondolni. Én már ezt teszem, visszatérek a természeteshez. Honnan „lopunk” Celsius-fokokat télen és hogyan, mivel hűtünk nyáron? Ez lesz előbb-utóbb a legfontosabb kérdés.

Kovács Gábor földháza azt használja ki, hogy a föld alatt télen-nyáron 10-12 fokos a levegő. – Egyszerű, mint a faék. Ha egy ilyen ház jól működik, akkor nyáron sem megy fel a hőmérséklet és télen sem hűl át. Egy csőcsonk áll ki a kerítés mellett a földből, egy méterrel a föld alatt bevezettem a házba, mely alá van csövezve. A kandalló alá is került (a jövő persze a napkollektoré...), és egy ventillátor szívja be télen-nyáron a levegőt. Ha odakint mínusz húsz fok van is, mire a levegő ideér, a hosszú útja miatt plusz tíz-tizenkettő lesz. Hol megy el általában az energia egy hagyományos házban? Hazajön a lakó télen, szellőztet, azután előbb a bútorokat, a padlót, a falakat kell újra felmelegíteni. Én a kandallóban termelődő hőt viszem tovább a fürdőbe és a konyhába is, újabb csövekkel, ventillátorokkal. Ma bebugyoláljuk a házat, minden nyílászáró remekül zár, s mivel legtöbbször egy légtér a konyha és a nappali, amikor begyújtjuk a kandallót és bekapcsoljuk a szagelszívót, a ház (mivel a fizika nem hazudik) honnan máshonnan szívna el levegőt, mint a kandallóból. Föld, levegő, víz, tűz, a természetes őselemek között éljünk, ne egy műanyag kockában!
[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Nyáron nagy feltűnést keltett fa biciklijével a Balaton-parton
[/caption]
Tartós hőmérséklet télen-nyáron és hogy ne függjön az energiahordozóktól – azt állítja az építész-faszobrász, hogy ez a célja a földházzal. S azt is, hogy akadnak érdeklődők, akik hasonlót szeretnének; bár a legtöbben még csak méregetik, ám azt egyre többen érzik, hogy mennyire fontos az energiahatékonyság.

Feltűnést keltett a Balaton-parton

Hobbitház; ez is fontos Kovács Gábornak, vagyis hogy ő alapozta, burkolta, falazta, készítette az ablakokat, vagy a fa terasz-tartóoszlopokat. Járművei tömeggyártásra alkalmatlanok, de értékük épp egyediségükben és míves kimunkálásukban rejlik. Az Őrségben nevelkedett ezermester velocipédet, napelemes autót fabrikált. Sőt: a közlekedési felügyelettel is egyeztetett, hogy milyen módon vehetnek részt a járgányai a közlekedésben. Nyáron nagy feltűnést keltett fa biciklijével a Balaton-parton.


Fénycsapdák a föld alatt

Kovács Gábor 2011-ben kapott elismerést a Magyar Innovációs Szövetségtől a napelemes faautóért, a földházért pedig egy évvel korábban a regionális innovációs ügynökség pályázatán vehetett át oklevelet. Fénycsapdák a föld alatt című munkája is feltűnést keltett; szombathelyi házához vermet ásott, melyen keresztül nemcsak friss víz, hanem friss levegő is érkezett. Fénycsapdákat is kialakított a veremben, ami nem más, mint egy tükörrendszer, s olyan jól működött, hogy nappal nem kellett villanyt kapcsolnia a veremben.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!