Sieglerek és Zichyk Zicsen, avagy mi lehet a megmaradás záloga?

– Kellenek az ünnepi alkalmak, a találkozások, már 1907-ben gazdakör alakult, az ősök megmutatták a követendő utat, nem véletlenül ragaszkodtunk ahhoz sem, hogy Zicsen temethessük újra idősb Czene Józsefet, az első iskolaigazgató-kántortanítót, az ő szellemiségét iskola híján is őrizzük – mondja Nagy Jenőné zicsi polgármester. Híres ősök, Sieglerek és Zichyk mai leszármazottai látogattak el a minap Zics ünnepére. A polgármester asszony köszöntője után orgonaszóra vonultak az ütött-kopott templomba (az előtte álló vaskeresztet még 1832-ben állította a két család, jó néhány családtag a templom kriptájában nyugszik), Sipos Imre atya idézte fel a múltat, ő fejezte be egyébként Zics történetének a megírását.



A falutörténeti könyv mindig ott van Nagy Jenőné hivatali asztalán. – Büszkék vagyunk a múltunkra, a falu ünnepére nem minden meghívott tudott eljönni, de még Los Angelesből is kaptunk válaszlevelet a meghívásra – így a faluvezető. – Meggyőződésem, hogy az a feladatunk: közösséget építsünk, ami által biztosíthatjuk a község megmaradását. Egy éve októberben úgy éreztem: eljött ez az idő, bele kell vágnom.
Nagy Jenőné benne volt a falu közéletében korábban is, 2005-ben ő zárta be végleg a kis iskola ajtaját. Tanítóként kezdett ugyanott 1973-ban, majd intézményvezető lett. – Kultúrát szerveztünk, tánccsoportot, kézműves foglalkozásokat – emlékeztet. – De megtaláljuk a funkcióját ma is az egykori iskolaépületnek. Ismét szervezünk tánc- és kézműves foglalkozást, nyelvtanfolyamot indítunk. A legkisebbeket lehet a legkönnyebben megszólítani, legelőször elérni, meg a szüleiket bevonni, hogy segítsenek. Szent Mihály napi ünnepségünkön is így tettek, egy anyuka például ügyességi és szellemi versenyeket vezetett, kukoricafosztásra tanított. A Nemzeti Kulturális Alaptól lehetőséget kaptunk egy könyvtáros foglalkoztatására, a napokban vesszük át az új falubuszt, a Zicsi Szorgos Kezek Szövetkezet a közmunkások által termelt zöldséget két tabi és egy helyi üzletben értékesíti. Erre a célra a volt óvodaépületet adta az önkormányzat haszonkölcsönbe a szövetkezetnek. Arra számítunk: néhány év múlva önfenntartók lesznek.

Háromszázhetven élnek ma Zicsen, a polgármester (akinek az édesapja tanácselnök volt, amikor ötven éve átadták a községháza épületét) belelapoz a falutörténetbe és ennél csupa nagyobb számot olvas ki belőle. – Én nagyon sokat tanulok ebből a könyvből, azt például, hogy nem mindenhez kell pénz, a legfontosabb az igény felkeltése a közösségi életre, arra, hogy meg akarjuk ismerni a másikat, akár a falubelit, akár a közeli községekben élőket. A miénkhez  hasonló, jobb sorsra érdemes falvaknak ebben rejlik a jövője, a megmaradása.  

[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Mi lehet a jövő, a megmaradás záloga?
[/caption]

A saját bevétel elenyésző

Huszonheten találnak közmunkát Zicsen a Start-programban. Nagy Jenőné szerint a saját bevétel növelése kulcskérdés volna, hiszen ennek függvénye a hétmillió forintra rúgó szociális támogatás nagyságrendje is. A lakosság újabb adókkal nem terhelhető, csak az iparűzési adó és a nem helybéliekre vonatkozó kommunális adó növelése jöhet szóba. A 2,1 millió forintnyi saját bevétel elenyésző, a központi költségvetésből ehhez jön különböző jogcímeken 21,5 millió forint, ebből gazdálkodhatnak és természetesen árgus szemmel figyelik a pályázati kiírásokat.

 
Minden Zichy zicsi, de nem minden zicsi Zichy

„Minden Zichy Zicsről származik; Zalán, Nágocson is voltak birtokok, a török kergette el innen az ősöket. A család egy része beállt a török elleni küzdelembe. Zichy István kapott először bárói, majd grófi címet a helytállásáért. Zichy Pál és Rubidó Zichy Iván a kutatók szerint Zrínyi Miklós leszármazottja volt anyai ágon, s valószínű, hogy az összes Zichy is”. Zichy László, a nágocsi kastély mai „ura” idézte így fel lapunknak a híres család „előtörténetét”.

[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Zichy Antónia
[/caption]

Október 6-a apropóján aktuális Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök és felesége, Zichy Antónia, valamint Antónia húga, Zichy Karolina, Batthyány szeretőjének története. Az Index a napokban arról írt: Batthyány a magyar ügy iránt mélyebben csak a hazafias szellemben nevelt Zichy-lányok megismerése után kezdett érdeklődni. Zichy Antónia népszerű volt a politizáló főnemesek világában, ő vezette be a férjét a társasági életbe, majd ő ösztönözte közéleti szerepvállalását is. Batthyány és sógornője titkos szerelmi viszonyba keveredtek, állítólag gyermekük is született.

Előbb Antónia, majd Karolina emigrált 1849. október 6-a után, a húg genfi házában lakott a magyar emigráció krémje. Batthyányné 1856 elején tért haza, örökségéből vásárolt magának egy kisebb kastélyt Dákán, hatalmas elkobzott vagyonából férje akaratának megfelelően nem kért vissza semmit az osztrák államtól. 1867. június 8-án, Ferenc Jószef megkoronázásának estéjén fényárban úszott a főváros, csak egyetlen palota ablaksora volt sötét: az övé. Amikor fia megismerkedett Erzsébet királyné unokahúgával, és feleségül akarta venni, levelében ennyit írt neki: „A gyilkos családba nem nősülünk!”. Utolsó kívánságának megfelelően Batthyány Lajos neki írt búcsúlevelével együtt tették a koporsóba.