Közélet

2015.11.09. 15:22

A foci az új orosz? Iskolák és a heti két óra kötelező labdarúgás

- Szerencse, hogy a miniszterelnöknek nem a pankráció vagy a ketrecharc a hobbija – kommentálta egy somogyi iskola igazgatója Balog Zoltán az emberi erőforrás miniszternek a kerettantervhez benyújtott módosító indítványát, mely kötelező tananyaggá tenné az általános és középiskolában a labdarúgást.

Vas András

Az előterjesztés szerint a futballoktatás elsőtől a tizenkettedik osztályig tartana, s fiúknak és lányoknak egyaránt kötelező lenne, merthogy „a legtöbb gyermek számára a labdarúgás egyet jelent a szórakozással, a társas együttlét és az önkifejezés fő formájával”… A tervezet évfolyamokra bontva részletezi a tananyagot, két éves ciklusokban határozza meg az elvárásokat és a várható eredményeket. A módosító szerint az iskolások 18 éves korukig heti két órában tanulnák a labdarúgást, ami nagyjából 400 ezer gyereket és nyolcezer pedagógust érint, ám ennek ellenére az illetékesek szerint nem került pluszpénzbe.

- A mindennapos testnevelés is komoly gondot okoz sok iskolának – mondta erről Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) Somogyért is felelős ügyvivője -, nemhogy a kötelező labdarúgás bevezetése. Persze lehet mondani, hogy focizni két ledobott pulóver között is lehet, csak akkor ne legyen tananyag. Amúgy is ott tartunk már, hogy a kormánytagok a hobbijaikat az iskolákra oktrojálják Előbb jött a mindennapos ének ötlete, most a foci.

A szakszervezeti vezető szerint minden, a kerettantervbe vett foglalkozáshoz felkészült szakemberek, infrastruktúra, eszközrendszer szükséges. Az is kérdés, mi lesz azokkal, akik nem futballisták szeretnének lenni, más sportágat űznek, emiatt alkalmatlanok a labdarúgásra. - Talán emiatt visszakoztak máris, s közölték, hogy nem kötelező, hanem opcionális a labdarúgás tananyagba illesztése – jegyezte meg Nagy Erzsébet. – Persze bizonyosan lesznek igazgatók, akik az állásuk védelmében, vagy éppen esetleges előrejutásuk érdekében rákényszerítik az iskolájukra a focit. Illetve elvileg a tanári karnak is van beleszólása a kerettantervbe, más kérdés, hogy a megfélemlített pedagógusok szembe mernek-e menni az intézményvezetőkkel, pláne az intézmény-fenntartóval.

A PDSZ Somogyért is felelős ügyvivője hozzátette, borzalmas, hogy a döntéshozók kísérleti terepnek használják a közoktatást, s ad hoc ötleteket kényszerítenek az iskolákra. - Ész nélküli őrült ötletelés zajlik évek óta – mondta -, a tanárok csak kapkodják a fejüket az újabb és újabb hülyeségek hallatán. Nem tudom, mi lesz ennek a vége, s azt sem, mi mindent lehet még lenyomni következmények nélkül a pedagógusok torkán…  


A dekázástól a stressztűrésig

Az első és második osztályban 24 óra jutna a testtudat-fejlesztő mozgásos feladatokra, szerep- és szabályjátékokra, helyezkedést előkészítő játékokra, a labda nélküli egyéni taktikai elemek elsajátítására. Ugyanennyi időben foglalkoznának egyéni labdás koordinációfejlesztő játékos gyakorlatokkal, például a dekázással, labdavezetéssel – mértani alakzatban és zenére is… - cselezéssel, s taktikai ismeretek fejlesztésével. Ebben a korban kellene elsajátítani a társas taktikai elemeket, mint például támadásban 2:0 vagy 3:0 elleni helycserék, mögé kerülések, háromszögelés, 28 óra jutna a különféle játékelemek – 1:1-től a 4:1-ig megannyi variációban – begyakorlására, különös tekintettel a nyomásgyakorlásra és a helyezkedésre a védekezésben, illetve a gólhelyzet kialakítására támadásban.

A harmadik-negyedikesek számára már elvárás lesz a „rúgások és labdaátvételek a lábfej különböző részeivel, guruló labda megállítása talppal, belsővel” vagy éppen „közepes, majd nagysebességű labdavezetések köríven, majd álló akadályok között, később fokozatosan gyorsabban mozgó társak között az ütközések elkerülésével”, de tudniuk kell kényszerítőzni, s párban-hármasban különböző változatos alakzatokban passzgyakorlatokat bemutatni, vagy éppen „támadásban 3:0 elleni helyezkedés alakzat tartásával, illetve helycserékkel, mögékerülésekkel, forgásokkal.

A felsősök persze már magasabb szintre léphetnek. Az 5-6. osztályban tananyag lesz a sarkazás, a külsővel lövés, mélységi elmozgások és a területnyitás a támadásban, s ekkorra a tanuló „képes a tanult technikai elemek csökkenő hibaszázalék melletti jól meghatározható taktikai környezetben történő alkalmazására”. A testnevelő feladata pedig megértetni a gyerekekkel, „hogy a stressz életünk fontos alkotó eleme”, a „tanuló pedig megérti, elfogadja, hogy a túlzott stressz negatívan hat a teljesítményére és közösségre, ezért képessé válik saját stressz szintjének kezelésére.

Hetedik-nyolcadikban „a tanári és a társak általi értékelések során a tanuló elfogadja a külső visszajelzés információit az önértékelés sérülése nélkül, és képes a labdarúgáshoz szükséges mozgásműveltség fejlesztése érdekében egyénre szabott, saját célokat kitűzni, elérni”, a játékhelyzetek gyakorlása során a társakkal való együttműködésben magabiztossá válik”.

Semmi kivetnivaló nincs benne

– Gyorsan szögezzük le, hogy abszolút nem új keletű történetről van szó. Ez a projekt már több éve van terítéken, de valamiért csak most került nyilvánosságra – mondta Csendes Balázs, a Magyar Labdarúgó Szövetség nemrég leköszönt Somogy megyei igazgatója. – Semmi kivetni valót nem találok abban – sőt, nagyon is egyetértek vele –, hogy a labdarúgást is oktassák az általános- ás középiskolákban. Több sportág alapjait – mint a kosár-, a kézi- és a röplabda, vagy éppenséggel a szertorna bizonyos elemeit – eddig is kötelezőszerűen oktatták a testnevelés-órákon. Miért pont a legnépszerűbb sportág, a labdarúgás maradna ki ebből a körből? Egyesek nagyon felfújták a dolgot, amit én inkább mű hisztinek neveznék.

(Fenyő G.)

– Gyorsan szögezzük le, hogy abszolút nem új keletű történetről van szó. Ez a projekt már több éve van terítéken, de valamiért csak most került nyilvánosságra – mondta Csendes Balázs, a Magyar Labdarúgó Szövetség nemrég leköszönt Somogy megyei igazgatója. – Semmi kivetni valót nem találok abban – sőt, nagyon is egyetértek vele –, hogy a labdarúgást is oktassák az általános- ás középiskolákban. Több sportág alapjait – mint a kosár-, a kézi- és a röplabda, vagy éppenséggel a szertorna bizonyos elemeit – eddig is kötelezőszerűen oktatták a testnevelés-órákon. Miért pont a legnépszerűbb sportág, a labdarúgás maradna ki ebből a körből? Egyesek nagyon felfújták a dolgot, amit én inkább mű hisztinek neveznék.

(Fenyő G.) A foci az új orosz? Iskolák és a heti két óra kötelező labdarúgás -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!