Helyzetbe kell hozni a legszegényebb vidékeket

– Képesnek kell lenni együtt kezelni a jelen igényeit és a jövő céljait – jelentette ki Kovács Árpád, az MKT és a Költségvetési Tanács elnöke. – Nem szabad csak azt nézni, hogy az adott pillanatban többet tudjon költeni az átlagember, a versenyképesség növelése is fontos, hogy jobb legyen a következő generációknak is, s ne csak anyagi, hanem emberi szempontból is.
A szakember hozzátette, a rendszerváltás óta eltelt időben a magyar gazdaságnak sohasem volt ereje, hogy annyit adjon, mint amennyit elköltött az ország, ezért privatizációból, hitelekből, megszorításokkal, uniós pénzekkel kellett kipótolni a büdzsé hiányát.
– A mostani uniós pénzügyi ciklus után viszont már EU-s pénzből sem érkezik ennyi – mondta –, ezért olyan gazdasági fejlesztésekre van szükség, mely lehetővé teszi, hogy az ország „eltartsa” magát.



A költségvetési tanács elnöke előadásában arról beszélt, hogy az elmúlt években kedvező folyamatok indultak meg, csökkent a magyar gazdaság külső sérülékenysége, a devizaadósság, feszesebbé vált a költségvetés. Problémaként említette egyes területekről a jelentős munkaerő-elvándorlást. – Somogyban is több mint tíz százalékkal csökkent a falvakban élők száma –, az építőipar lendületének megtörését, a rossz foglalkoztatási szerkezetet, s hogy a kis- és középvállalkozások, valamint az általuk foglalkoztatottak száma is egyre kevesebb.

Az előttünk álló időszakban komoly szerep hárul majd az önkormányzatokra is, hiszen lehetőségeik szerint támogatniuk kell a gazdaság szereplőit, hogy egy adott térségben fejlesszenek.
– A szabályozási és a rendezési terv alakításával, az infrastrukturális háttér megteremtésével, kisebb kölcsönökkel segíthetnek – magyarázta Schmidt Jenő, Tab polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. – Utóbbira idehaza nagyjából háromszáz, Somogyban fél tucat település képes: Kaposvár, Siófok, Fonyód, Balatonboglár, Balatonlelle és Tab.

Vagyis a megye déli részén ez is problémát okoz, pedig óriási szükség lenne a Drávamentén és Belső-Somogyban is a gazdasági fejlesztésekre.
– Ehhez kormányzati szintű döntések kellenek – állította Schmidt Jenő –, a politikának be kell látnia, vagy megsegíti ezeket a területeke, vagy ezek a vidékek tartósan leszakadnak. Ám az útfejlesztések magukban nem elegendőek, meg kell vizsgálni többek között a lakosság összetételét, az oktatás helyzetét, s ezek alapján kell lépni.

Kérdés, van-e megfelelő lobbierő, illetve akarat, hiszen elvileg 2020-ig óriási pénz áll az ország rendelkezésére.
– És jellemzően kiemelt kormányzati pénzek formájában – jegyezte meg a TÖOSZ elnöke –, vagyis ha nem is konkrét támogatási összegekkel, hanem cégeken keresztül, de nem elvtelen segítséget nyújtva nekik, helyzetbe kell hozni a legelmaradottabb vidékeket. Somogyból például Barcs és Csurgó térségét, valamint a balatoni háttértelepüléseket, hiszen ezekről a helyekről már most óriási az elvándorlás.