Lepipálnák a fővárost a hejőkeresztúri modellel

Nemcsak az országos, hanem a budapesti átlagot is lepipálva, azok fölött teljesítenek a kompetenciaméréseken azok a diákok, akik a hazánkban elsőként Hejőkeresztúron alkalmazott oktatási módszerrel tanulnak. A módszer eredményességét az is mutatja, hogy ezt olyan iskolában sikerült elérni, ahova szinte csak hátrányos helyzetű, roma tanulók járnak. Hazánkban eddig 11 iskolában tanítanak a Stanford Egyetemen kifejezetten afroamerika, spanyol ajkú bevándorlók hátrányainak leküzdésére kidolgozott módszerrel, melyet most a Kaposvári Egyetem közreműködésével a régió kilenc iskolájában is bevezetnének.



Kormányzati szándék van arra, ha a módszer ennyire eredményes, akkor azt az egész országban el kellene terjeszteni – mondta hétfőn a Kaposvári Egyetemen Gombos Péter, a módszertan szakmai vezetője. – A különleges tanítási módszer nagyon sok csoportmunkával, kooperatív technikával rendkívül hatékony a felzárkóztatásban, óriási a továbbtanulók, az érettségizők és a nyelvvizsgát tevők aránya az ezzel tanulók között. Érdekessége, hogy miközben a tanítási módszertanok jellegzetessége, hogy csak akkor eredményesek, ha 100 százalékosan másolják őket, ebben az esetben már 40 százalékos alkalmazás esetén is érzékelhető a hatékonysága. A mostani projektrész azt célozza meg, hogy előkészítsük a régióban a módszer elterjesztését, melyben nagy szerepet kap a digitális technika fejlesztése is az egyetemen.

A Miskolci Egyetemmel és a Herman Ottó intézettel közösen valósítjuk meg a projektet – mondta Kovács Zoltán koordinátor. – Tulajdonképpen a kifogástalan szakmai hátteret dolgozzuk ki az egyetem oktatóival közösen a módszer bevezetéséhez a kiválasztott iskolákban. A Kaposvári Egyetem 280 millió forintot nyert a projekt lebonyolítására, az egész program 1,3 milliárd forint. Terveink között szerepel, hogy a felzárkóztatást, tehetséggondozást, a munkaerőpiaci esélyek és életminőség javítását célzó módszert bevonnánk az egyetemen folyó pedagógusképzésbe.

Podráczky Judit, a Pedagógiai Kar dékánja szerint a hejőkeresztúri modell jól illeszkedik a kar és a Kaposvári Egyetem eddigi törekvéseibe. – A hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatását, a tehetséggondozást egyik fő feladatának, missziójának tekinti az egyetem – mondta. – Olyan adaptációs folyamatot igyekszünk előkészíteni, aminek az lesz a vége, hogy remélhetőleg egy következő nagyobb szabású projekt keretében bevezethetjük a dél-dunántúli régió kiválasztott iskoláiba a hejőkeresztúri módszert, s ehhez egy mentori hálózatot is kialakítunk.

Informatikai fejlesztés nélkül nem megy

Hogy mikor indulhat a dél-dunántúli régió kiválasztott iskoláiban a hejőkeresztúri módszer alkalmazása, azt egyelőre nem tudni. Annyi azonban bizonyos, hogy a kiválasztott gyerekeknek otthonosan kell mozogniuk a digitális kultúrában is. A kezdés időpontja nagyban függ tehát attól, mikor írják ki a projekt következő elemét. Mert a sikeres lebonyolításhoz elengedhetetlen az elméleti, szakmai háttér mellett az iskolákban az informatikai fejlesztés. Ezt a mostani projektrész nem tartalmazza. 
Pedig a 2012-es PISA-felmérésben a digitális szövegértés terén a magyar diákok a vizsgált harmincnégy ország közül a 29., Európán belül pedig az utolsó helyet tudták megszerezni. Az értékelések szerint a magyar iskolákban elavult számítógépeket használnak, és korlátozott az internet-hozzáférés is. A hátrányos helyzetű gyerekek jó részének otthon pedig nincs számítógépe...