Mire elég 300 milliárd a Balatonnál? Partemelés lesz, vízen járás nem

– Örömmel fedeztem fel a listában ezt a tételt – mondta lapunknak Lombár Gábor. – Hamarosan tájékozódom a vízügy illetékes szakembereinél, azért is, hogy tudjuk, Balatonfenyvesnek mivel és hogyan kell készülnie a beruházásra. Hiszen éppen bennünket érint leginkább a vízszintmaximum emelése. Mindig is azt mondtam, tartsanak több vizet a Balaton medrében, de előbb teremtsék meg ennek a feltételeit. Remélem, most végre valóban erre is jut.



A fenyvesi polgármester arra emlékeztetett: hetvenhárom éve készült a partfal a község előtt, a strandok egy részénél ezt az önkormányzat felújíttatta, sőt, húsz centivel meg is emeltette. Ezt kellene megtenni a teljes parthosszban, illetve esetleg tovább magasítani a partvédőművet. Lombár Gábor szerint ennek a védmű mögötti strandterületek feltöltésével kellene együtt járnia. – Azt kéne elérni, hogy ha a Balaton vize át is jut a partvédőművön, a lehető leghamarabb folyhasson is vissza a tóba, ne álljon napokig-hetekig a strandjainkon, használhatatlanná téve azokat és gazdasági károkat okozva a községnek.

Történelmi – hallhattuk a minősítést a múlt heti balatonfüredi sajtótájékoztatón, amikor bejelentették: 300 milliárd forintnyi fejlesztési forrást rendelnek a balatoni régióhoz a 2020-ig tartó uniós támogatási ciklusban. „Ilyen nagy ívű fejlesztések, mint a vasút, vagy a Sió-zsilip, a 19. században történtek” – erősített rá erre Witzmann Mihály országgyűlési képviselő a keddi siófoki vasútavatón.  Éppen egy éve egyébként 300 milliárdos nagyságrendű fejlesztési igényt fogalmaztak meg a régió szakemberei egy keszthelyi turisztikai konferencián. Ennek fejében – hangzott el akkor – az üdülőkörzet az átlagnál nagyobb arányban tud hozzájárulni a munkahelyteremtéshez, a GDP-növekedéshez. Évi hétszázezer új vendégéjszakával és tízezer új munkahely teremtésével járhat együtt. A feltételes mód immár a múlté, már csak élni kell a 300 milliárdos lehetőséggel...

Kitörhet a Balaton a „hanyatló desztináció” státuszból

A Turisztikai Tanácsadók Szövetsége szerint a vendégéjszakaszám növelése iránti igény jó irány, ez az üdülőkörzet munkahely- és népességmegtartó erejét is növelheti. Brachna János siófoki szakközgazdász, turisztikai tanácsadó szerint az impozáns fejlesztési csomag révén jó esély nyílik kitörni a 2005-ben megállapított „hanyatló desztináció” státuszból. A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet összes szálláshelyi forgalma a 2000. évi 7,1 millió vendégéjszakáról 2009-re 5,9 millióra csökkent, a külföldi turisták száma esett vissza drasztikusan. Brachna úgy véli, az egészségturizmusra felkészült a régió a szálláshelyei révén, már „csak” a vendéget kell idecsábítani egy-háromhetes kúrákkal és azzal, hogy a kezelések között legyen mivel eltöltenie az idejét. A szakközgazdász felhívta a figyelmet olyan kihasználatlan területekre, mint a lovas- és művészetterápia, a természetgyógyászat.

– Az utóbbi időben kritikussá vált a térségben a hagyományos vendégfogadás (szállodák, éttermek) szakember-ellátottsága, de nehezíti a helyzetet a külföldre irányuló orvos-, illetve egészségügyi szakdolgozói migráció is. Vissza kell csábítani a szakembereket!
S hogy „miből” lesz vendégéjszakaszám-növekedés? – Minőségi javulást kell elérni, s így a külföldi családok kereslete is ugrásszerűen növekedni fog. A családok, mint Európa legnagyobb „piaca” a Balaton régió új minőségű gazdaságát alapozhatják meg; a Balaton egész Európa „családi tava” lehet.
                       

Promenád a vízen

Sétány a vízen – Siófok egyik dédelgetett elképzelése a következő évekre. A Petőfi sétányt hosszabbítanák meg keleti irányban olyan módon, hogy a sétálófelület mintegy stégként a vízen folytatódna. A promenádterv egyelőre nincs kidolgozva, erről tájékoztatta lapunkat a siófoki városháza, valamint a Siófok fejlesztési stratégiáját készítő társaság is. Hegyi Károly, a Siófoki Fürdőegylet elnöke azt mondta: minden új attrakció növelheti Siófok vonzerejét, különösen egy olyan, amelyik „kinyitja” a Balaton felé a Petőfi sétányt, hiszen ma ez a fizetőstrand kerítése miatt egy olyan korzó, ahonnan nincs rálátás a Balatonra.

Néhány tétel a 300 milliárdos fejlesztési tervből (milliárd Ft)

Kulturális örökségvédelem 4,4
Kerékpárút 3,5
Kikötőfejlesztés 2,2
Gyógyhelyfejlesztés 2,5
Turisztikai fejlesztésre összesen 26,7

Balatoni vállalkozások versenyképességének javítása 6,2
Balatoni tudásgazdaság fejlesztése 6,5
Balatoni foglalkoztatás 4,7
Gazdaság, innováció összesen 25,2

Balatoni borászatok fejlesztése 5,6
Agrártermék-feldolgozás, háztáji gazdaság, helyi piacok 4
Egészséges Balaton-termékek összesen 17,8

Sió-csatorna és zsilip 12
Balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodásához szükséges infrastruktúra javítása 35
Vízminőség és biztonság összesen 59,2

Szántód-Balatonszentgyörgy vasút 44
Fonyód-Kaposvár vasút 8
Közlekedés összesen 95