Közélet

2015.12.16. 05:19

Fizetős ingyenoktatás: csak a tanórákért nem kérnének pénzt

Jelentősen átalakíthatja az ingyenes oktatásról alkotott fogalmakat a köznevelési törvényről szóló kormányrendelet módosítása, ha a kormány rábólint a tervezetre: ez ugyanis fizetőssé tenné az általános és középiskolákban a tanulmányi és szakmai versenyeket, a szakköröket, a diáknapokat, az énekkart és más művészeti tevékenységeket, az iskolai sportköröket, a házibajnokságokat, az iskolák közötti versenyeket és bajnokságokat is.

Vas András

A módosító készítői ráadásul jól eldugták a szövegben az erről szóló passzust: a 13. paragrafus alatt csak annyi szerepel: hatályát veszíti a Rendelet 33. paragrafus első bekezdése „b” pontjának három alpontja – a részletekért viszont elő kell keresni az eredeti, 2012-es rendeletet...
– Elsőre még én sem találtam meg ezt a részt, amikor mint érdekképviseleti vezető módosításra megkaptam az anyagot – mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) Somogyért is felelős ügyvivője. – Át kellett böngésznem, s amikor olvastam, nem akartam hinni a szememnek. Ha erre rábólint a kormány...



A szakszervezeti vezető szerint a módosítással megszűnne az iskolákban a tehetséggondozás, s eltűnne minden nyoma az esélyegyenlőségnek.
– Csak a tanórák maradnának ingyenesek – folytatta –, s miután a szülőknek kellene állniuk minden pluszköltséget, a szegény gyerekek sorsát születéstől borítékolni lehetne, hiszen anyagi okok miatt alapból kizáródnának a normális oktatásból. A társadalmi mobilitás, a kitörés, a felemelkedés lehetősége teljesen megszűnne számukra.
Hozzátette, már akadtak látható előjelei egy ilyen módosításnak, hiszen a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) a pedagóguslétszámot nem a minimális heti 22 órával állapítja meg az iskolákban, hanem 23-26-tal, azaz kevesebb a tanár az intézményekben, órakeretük viszont csak a szaktantárgyakra elegendő, s nem jut korrepetálásra, tehetséggondozásra, szakkörökre.

– Több mint két évtizede vezettem én is szakkört, ma már csak hobbiból csinálom, mert érdekli a gyerekeket – jegyezte meg. – S ha bármilyen baleset történne, nem tanárként lennék felelős... Persze nem egyedül vagyok így, a Klik már most sem fizet rengeteg szakkört, kirándulást, tanórán kívüli programot. Régen kötelező óraszámba beszámítható feladatnak számított például a diák felkészítése tanulmányi versenyre, mostantól ezzel sem kell foglalkozni, hiszen a szülőknek nincs rá pénzük, nemhogy eljutni a viadalra.
Minden költségtérítésessé tétele nemcsak a tehetséggondozás szempontjából lenne végzetes, hanem az iskolai közösségi élet is veszélybe kerülne, ha a diákok csak pénzért vehetnének részt a foglalkozásokon, programokon.

– A szülők már most is panaszkodnak, mennyi pluszköltséggel jár az ingyenes közoktatás – állította. – Az elitiskolákban nem lesz gond, a kisvárosi vagy falusi intézményekben viszont alig lesz gyerek, aki igénybe tud venni valamilyen foglalkozást. Főként rendszeresen, hiszen sok helyen egy 500 forintos korcsolyajegyet sem tudnak kigazdálkodni, ha délután együtt el akar menni csúszkálni egy osztály.

A tervezet szerint ráadásul nem csak az iskolai foglalkozások válnának fizetőssé: ezentúl nem lenne térítésmentes a felkészülés az első szakképesítésre, ennek gyakorlati részéhez a munkaruha, az egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz. Költségtérítésessé válna szint- és javítóvizsga, a különbözeti és a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, az első szakmai vizsga – az esetleges pótló és javítóvizsga – a tanulói jogviszony ideje alatt. És elvennék a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a fejlesztő nevelés, felkészítés és iskolai oktatás ingyenességét is.
Mindezek ellensúlyozásaként (khm...) bővül az ingyenes kollégiumi ellátás: ha a tanuló esti vagy levelezős felnőttoktatás keretében vesz részt az iskolai oktatásban, akkor 25 éves koráig térítésmentesen igényelheti, bekerülne a törvénybe az ingyenes étkezés és a második szakképesítés megszerzése.


Figyelni kell a lemorzsolódókra


A rendeletmódosítás arra is kitér, ki számít lemorzsolódással veszélyeztetett tanulónak: mindazok, akiknek átlaguk félévkor nem éri el a közepes szintet, vagy megbuktak valamiből. De azok is közéjük tartoznának, akiknek a magatartása hármas vagy rosszabb, az évismétlők, a notórius hiányzók, a magántanulók, a menekültek és a gyámügynél nevelésbe vettek.
Azoknál is tartani kell a lemorzsolódástól, akiknél egyidejűleg teljesül két feltétel: az adott tanévben tíz igazolatlan hiányzása van, kiemelt figyelmet igényel, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, legalább egyszer megszakította a tanulmányait, gimnáziumból szakközépiskolába vagy szakiskolába, illetve szakközépiskolából szakiskolába iratkozott át, vagy a középfokú oktatásba tizenöt éves kora után lépett be.


Tiltakozik az LMP

Az ingyenes magyar közoktatás felszámolása ellen tiltakozott keddi közleményében a Lehet Más a Politika. A zöldpárt szerint a felháborító szándék még tovább növelné a társadalmi egyenlőtlenségeket, s különösen durvának tartják, hogy a kormány még a gyógypedagógiai- és fejlesztő szolgáltatások ingyenességét is elvenné, sújtva ezzel a leginkább segítségre szorulókat. A párt kijelenti, a köz- és felsőoktatásban az ingyenesség pártján áll, ugyanis a tanulás a felemelkedés útja az egyén, de az egész társadalom számára is, s óriási hibát, mi több, bűnt követ el, aki elkezdi felszámolni a közoktatás ingyenességét.

Vas András -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!