Sürgős segítség kellene a borászoknak Somogyban

Az ültetvények elavultak, 70 százalékuk 15 évnél idősebb, állapítja meg Gádor Dénes a tanulmányában. A felvásárlási árak alacsonyak, ezért a termesztés önmagában nem rentábilis, ha a nyereségből kellene a termelőnek megoldania az ültetvények felújítását. Jelenleg nem érdekelt abban a termelő, hogy fejlesszen, átláthatóan gazdálkodjon. Ezért óriási a feketekereskedelem, ami az ágazatot kiszolgáltatottá és szabályozatlanná teszi. A kisebb borászatok csak lassan tudtak fejlődni a rendszerváltás után. A megtermett szőlőnek csak a negyedét dolgozzák fel helyben. Pedig a dél-balatoni borászatok közül öt év alatt hármat is az év termelőjének választottak.



– A szőlő felvásárlási árának kialakításban a Törley nyomott árai az irányadóak, de változtatni kellene azon, hogy a cég az erőfölényével visszaéljen. Az ültetvények felújításához anyagi forrás kell. A felvásárlási árakat állami támogatással kellene kiegészíteni azoknál a termelőknél, akik szerződésben vállalnák, hogy ezt az összeget a szőlőültetvények rekonstrukciójára fordítják – mondta a Dél-balatoni Borút Egyesület elnöke, aki szerint hegyközségi szövetkezetet kéne alakítani a közös fellépéshez.
– Valahogy a somogyi borászok nem az együttműködés útját választották, mint a szekszárdi és villányi kollégáik – tért ki erre Jakó Gergely (Fidesz), a közgyűlés elnöke, aki pozitív példaként megemlítette a balatonboglári borudvart. A lellei borhetet viszont kritika érte a képviselők részéről, mert ott műanyag pohárba öntik a bort.

Az idei utolsó közgyűlésen előterjesztést fogadtak el a 2016. évi munkatervről, és beszámolót a Megyei Önkormányzat területfejlesztési tevékenységéről. Kolber István (DK) azt kérdezte Jakó Gergelytől, hogy a volt levéltár rekonstrukciója és a megyei önkormányzat odaköltöztetéséről szóló részt Kaposvár és a kormány megállapodásában miért csak Orbán Viktor és Szita Károly írta alá, miért nyúltak át az önkormányzat feje felett?
– Jó hír a kormány támogatása, és ilyen szempontból mindegy, hogy ott voltam, vagy sem. Az egyezség alapja, amivel leültem tárgyalni Szita Károllyal, az volt, hogyan lehet forrást találni a költözésre. Ez nem könnyű, mert megyei fejlesztési forrást kéne lehívni a megyei jogú város területén. Ebben az ügyben még Brüsszellel is egyeztetés lesz – mondta Jakó Gergely, aki megemlítette, hogy az ő ötlete volt a költözködés, hogy a megyei múzeum minél színvonalasabban tudjon működni.  
A közgyűlés végén Kövér István (Somogyért) és Csendesné Murányi Ibolya (MSZP) azt sürgette, hogy a kormány döntését, miszerint az új építésű házak áfája 27 százalékról 5-re csökken, a vidékiek érdekében terjesszék ki a használt házakra, a felújításokra, az építőanyagokra. Érvként Kövér István, aki Nagyszakácsi polgármestere is egyben, azt hozta fel, hogy településén hosszú évek alatt mindössze három új ház épült.           

Elkelt a Vigasságok tere

A megyei közgyűlés az eredetileg tervezett zárt ülés helyett nyilvánosan tárgyalta, hogy ki üzemeltesse a Vigasságok terét. Új pályázatot kellett kiírni a 495 millió forintból elkészült beruházásra, ahol közösségi teret alkottak a Vármegyeháza udvarán. A megismételt pályázatra egyetlen ajánlat érkezett, amely megfelelt a formai és tartalmi követelményeknek, mondta Balázs Árpád (Fidesz), a pénzügyi bizottság elnöke. Így a közgyűlés 13 igennel, két tartózkodás mellett elfogadta, hogy az EPS International Kft, egy komáromi cég nyerje el az üzemeltetési jogot.