A közpénzek nyomában: képviselő ne szerződjön a városával?

Az Európa Tanács helyi és regionális önkormányzatok kongresszusának 1999-es ajánlását használta fel a siófoki civil szervezet a képviselői összeférhetetlenséget szigorító saját javaslatának összeállításához, amire egyebek között a közelmúlt helyi ügyei inspirálták. Megírtuk többek között, hogy önkormányzati képviselők, illetve családtagjaik cégével is több ízben szerződött különböző feladatokra (vásárcsarnok-üzemeltetés, fizetőparkolóbérlés, parkfenntartás) a városi tulajdonú Balaton-parti Kft., ám ez Lengyel Róbert siófoki polgármester szerint is törvényes, csupán etikai kérdéseket vethet föl. – Az biztos, hogy amíg én leszek a polgármester, addig sem én, sem a hozzátartozóim nem fognak semmilyen szerződéses kapcsolatban állni a várossal – így Lengyel. – De mivel ezt ma törvény nem tiltja, a képviselőknek maguknak kell eldönteni: az erkölcsi felfogásukba belefér-e, hogy a tiszteletdíjuk mellett más módon is részesednek a közpénzből.



Ujvári István fideszes képviselő egy másik képviselő gyermekével közös cége például parkfenntartása és a vásárcsarnok üzemeltetésére szerződött a várossal az előző érában. Ujvári azt mondta lapunknak: – A zöldterületek fenntartását nyílt közbeszerzési eljárás során nyertük el, a törvény nem tiltja, hogy önkormányzati képviselő indulhasson ilyenen. A többpárti etikai bizottság sem emelt az ellen kifogást, hogy szerződést kössünk az önkormányzattal. Miért merült volna fel még ezek után is, hogy ez aggályos volna?
A Siófok Városért Egyesületnek az az álláspontja: a helyi képviselő-testület az önkormányzati törvénynél szigorúbb etikai kódexet is alkothat „a közbizalom fenntartása és az önkormányzat gazdasági működésének átláthatósága érdekében”. Ezért javasolják például, hogy a képviselők ne indulhassanak városi pályázatokon, ne lehessenek városi cégekben felügyelő bizottsági tagok. Ezeket a szerződéseket, tisztségeket hat hónapon belül meg kéne szüntetniük a tervezetük szerint. Aminek különösen érdekes része, hogy a képviselők ügyeiben kibővített etikai bizottság döntene; helyi, köztartozásmentes magánszemélyek kérhetnék felvételüket, akik közül évente egy főt sorsolással delegálnának a bizottságba.

„Előremutató, de nem ismeri a magyar valóságot”

– Előremutató, mégis idealista, mert nem ismeri a magyar valóságot, azt, hogy mindenre van kiskapu – véleményezte a siófoki civil szervezet etikaikódex-javaslatát egy rutinos somogyi közigazgatási szakember. – Ha egyszer „állami szinten” is elég azt mondani, hogy „nem családtag, nincsenek közös háztartásban”, vagyis a politikának nincs akaratereje beleszólni, Siófok hiába erőlködne... Elméletileg a képviselő-testület hozhat saját magára nézve a törvénynél is szigorúbb szabályokat, de egyrészt ugyan ki fogja ezt megszavazni, másrészt a testület egyes tagjainak jogállására nézve ez már aggályos, nemigen vezethető le a jogszabályból.

Völgyi: napirendre vesszük

A Siófok Városért Egyesület Völgyi Lajosnak (MSZP), a képviselő-testület etikai bizottsági elnökének is eljuttatta javaslatát. Az elnök több mint egy éve, a képviselők és cégeik szerződéseinek napvilágra kerülésekor nyilatkozta lapunknak: megfontolandó egy etikai szabályzat megalkotása. Völgyi most megkeresésünkre azt mondta: bizottsága rövidesen napirendjére veszi az etikai kódex témáját.
      

A törvény elegendő

Kaposvárnak és Zuglónak sincs etikai kódexe. A somogyi megyeszékhely és az átláthatóságot 2014. őszén zászlajára tűző fővárosi kerület sajtószóvivője is azt felelte megkeresésünkre: a képviselői összeférhetetlenség terén a hatályos önkormányzati törvényt tekintik irányadónak. Ez egyébként ma azt mondja ki, hogy képviselő nem lehet „a helyi önkormányzat által alapított, vagy tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá a helyi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja”.