Közélet

2016.03.06. 14:52

Az írás feltölt és élni tanít

Egy új világot teremt regényei megírásával, saját bevallása szerint az írás egy terápiás folyamat. Kaposváron beszélgettünk Vass Virág író, újságíróval.

Jeki Gabriella

– Író, újságíró, főszerkesztő, feleség, barát. Nehéz lehet ilyen sok szerepben helyt állni.
– Van, aki abban jó, hogy sok szerepet összehangol, én inkább lassabb, elmélyültebb típus vagyok, annak minden előnyével, hátrányával, ehhez támogató baráti kör, szerető család és társ kell. Most jövök éppen a Nők Lapjától, ahol éppen arról beszéltünk, milyen sokat jelent egy támogató társ. Kolléganőm, néhány kulturális szakember segítségével Ádám-díj címen elismerést is alapított a támogató férjek számára. Kötelező kérdéskör a sikeres nőknél: hogyan tudja összeegyeztetni a családot és a munkáját. Egyszerű a válasz: az átlagnál több energiát kell fektetni egy-egy dologba és ez az átlagnál több időt követel mindenkitől.



– Többször hangsúlyozta, hogy az írás rengeteg örömöt ad. Milyen energiákat tud mozgósítani ezáltal?
– Az írás rengeteg örömöt ad épp úgy, mint minden más, amiről az ember azt gondolja, hogy a saját területe, ahol leginkább önmaga lehet. Lehet ez bármi, hobbi, időtöltés, olyan munka, amelyben lubickolsz. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem érnek az adott területen kudarcok, vagy nincsenek erőpróbák, de ha szenvedélyesen érdekel az adott terület, képes vagy megmozgatni a plusz erőtartalékaidat. Amint megtanultam írni, annyira lekötött a betűk világa, hogy eldöntöttem, ha felnövök történeteket fogok gyártani. Szerencsés vagyok, mert megvalósult. Az írás – akárcsak az olvasás – egyfajta terápiás folyamat, feltölt és élni tanít azáltal, hogy modellezi az emberi viszonyokat, hogy hogyan lehet jobban élni, vagy hogyan tudunk felállni a drámákból. Egy életszerű játék.

[caption id="" align="alignright" width="370"] Az írás rengeteg örömöt ad
[/caption]– Melyek a legfontosabb segédeszközök egy könyv megszületésénél?
– Az ember egy világot, második valóságot teremt, amihez fantázia és egyfajta megszállottság kell, de elsősorban fegyelem. Amikor elkezdesz írni, olyan hatalmas szövegtestet kell mozgatni, hogy egyszerűen nem szabad elvakultan ütni a billentyűzetet, muszáj egyfajta módszerességgel haladni. Néha hunyorogva körbenézni, hogy közben mi is történt a világban, szokni a fényviszonyokat. Aztán azt veszed észre, hogy elkezd a történet szinte magától áramlani És nem szabad megfeledkezni a rengeteg háttérmunkáról, az anyaggyűjtés fázisáról sem, ami megelőzi a regényírást. Megismerni az adott történelmi vagy épp a pszichológiai hátteret. A regényírás romantikus foglalkozásnak tűnik, pedig hónapokon át tartó folyamat, ami így elengedhetetlen az örökös játékos kedv.

– Mit ért az alatt, hogy „minden nő megér egy regényt”?
– Hiszek abban, hogy nemcsak minden nő, hanem minden ember megér egy regényt. Minden futó találkozásnál villanásszerűen, ám döbbenetesen élesen megmutatkoztak emberi sorsok. A női sorsok eleve olyannyira összetettek a sokféle szerepkör miatt, amelynek meg kell felelni, hogy ez önmagában aranybánya.

– A korábbi regényei, például a Krásznájá Moszkva vagy a Sokszor csókol, India! után legújabb regénye, a Szoknya Blues egy teljesen új hangvételű könyv. Mi az oka a váltásnak?
– Soha nem úgy ülök le, hogy most ilyen vagy olyan regényt írok, hanem valamiért megfog egy karakter vagy élethelyzet, ami meghatározza a műfajt és a regény hangszerelését. A Szoknya Blues egyik főszereplője, Barna egy sértett, dühös karakter, aki ha elkezd csapkodni, akkor további indulatokat vált ki. Ez rögtön meghatározta, hogy harcosabb hangulatú regény lesz, nem volt benne semmiféle szándékosság. Ahogy meghatározta a regény zsánerét is – pszichokrimi – ezért kerültek a regénybe feszültebb jelenetek, egy-egy karakter esetében trágár beszéd és szélsőséges fordulatok.

– A regény több tipikus férfi-nő sztereotípiát is bemutat, illetve az ebből fakadó félreértéseket és konfliktusokat (félrelépés anatómiája, feminizmus, online pornó, szingliség).
– Ezeket a témákat nem lehet megkerülni, ha a mai férfi-női kapcsolatokról beszélünk. Barna egy „fűevő” közösség tagja, ők olyan férfiak, akik kivonultak a „húspiacról”, saját bevallásuk szerint nincs szükségük kapcsolatokra, mert túl nagy az ára, beérik az online pornóval. Vannak ilyen férfiak, és általában egyre több szemrehányás fogalmazódik meg a nőkkel szemben, hogy nagyon anyagiasak és kapaszkodnak a férfiakba, ráadásul közösségi portálon ma folyamatos a közléskényszer, így egyfajta „mosolygós valóságot” próbálunk reprezentálni.

– A regényben két férfi karakter is főszerepet kap, Laci és Barna. Nehéz lehetett nőként megírni az ő érzéseiket, feltárni a lelküket, átélni az indulataikat.
– Ez jó játék, izgalmas. Persze ki kellett kapcsolnom a női igazságérzetemet, és azt az észjárást, amellyel mondjuk barátnős beszélgetések során női nézőpontból vizsgálunk élethelyzeteket. Amikor írok, teljesen azonosulnom kell a karaktereim valóságával, igazával. Ami biztos, hogy többféle igazság van. Azért szerettem írni ezt a regényt, mert közben arra gondoltam, hogy mennyire megkönnyítenénk azzal a kapcsolatainkat, ha olykor a másik nézőpontjából is lefuttatnánk ugyanezt a helyzetet.

– Mennyire volt tudatos a regényben tapasztalható finom ellentmondás?
– Az életünk minden napja tele van ellentmondással. Tulajdonképpen, ha egy célja volt ennek a történetnek akkor az az, hogy legalább magunkkal szemben őrizzünk egyfajta őszinteségi viszonyt. Például be merjük vallani, ha egy tett, cselekvés vagy érzés a külvilágnak szólt. Persze ha igazán jól akarunk járni, akkor az egyetlen lehetőségünk az, hogy másokkal szemben is őszinték vagyunk, önmagunkat vállalva nézzünk egy-egy helyzetre. Tudomásul kell venni, hogy bizony érezhetünk pillanatnyilag ellentmondásokat. Egyszerűen nincsenek abszolút igazságok vagy tézisek.

Vass Virág

1969-ben született, író, újságíró. Első cikke 17 évesen jelent meg, pályáját a Nők Lapjánál kezdte, ahol dolgozott újságíróként, rovatszerkesztőként, főszerkesztő-helyettesként és főszerkesztőként is.

2001-ben kezdte a nemzetközileg elismert Elle magazin magyar változatát alapító-főszerkesztőként.

Első könyve, a Vulévú 2009-ben jelent meg, amellyel mindjárt sikerszerzőként futott be. Azóta még hét kötete jelent meg, legutóbbi regényét, a Szoknya blues-t a napokban Kaposváron is bemutatta az olvasóknak.

2001-ben kezdte a nemzetközileg elismert Elle magazin magyar változatát alapító-főszerkesztőként.

Első könyve, a Vulévú 2009-ben jelent meg, amellyel mindjárt sikerszerzőként futott be. Azóta még hét kötete jelent meg, legutóbbi regényét, a Szoknya blues-t a napokban Kaposváron is bemutatta az olvasóknak. Az írás rengeteg örömöt ad -->

Címkék#Kaposvár

Ezek is érdekelhetik