Nyitott kertek – nyolcgyermekes családot tart el a gyümölcsös

– A bemutatókerteket hat megyében egyszerre tették látogathatóvá. Mi itt Visnyeszéplakon korábban is megmutattuk az érdeklődőknek a munkánkat, amely példaértékű lehet a kisebb területtel rendelkező, ökológiailag elhivatott emberek számára – mondta a Zaja Péter, aki a Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat tagja. – Amikor a Mátraaljáról ideköltöztem a zselici dombok közé, azonnal megfogott a rengeteg tájfajta gyümölcs sokszínűsége. Ezeket igyekszem gondozni, bővíteni a tárházukat, és átadni a tudásom. Több célkitűzésünk volt. A régi tájfajták megőrzése és feldolgozása mellett fajtasort építettünk fel a kertekben, hogy májustól decemberig folyamatosan legyen gyümölcs. Ezt sikerült elérni.
Az elmúlt évszázadok gyümölcsfajtái alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz, és kicsit mindig változtak. Szőlőhegyeken, paraszti portákon maradtak meg a mának.

– A cseresznyétől kezdve az almán és körtén át a naspolyáig mindent gyűjtünk, próbálunk menteni, de nem skanzenszerűen, hanem feldolgozzuk a gyümölcsöket. Nekem csak almából 60-70 féle van, ezek 80 százalékát itt gyűjtöttem a környéken, de Zalából és Erdélyből is hoztam. Az elnevezések sokszor helyi jellegűek, tájegységenként mások. Ezért is izgalmas kibogozni a szálakat – tette hozzá.
A visnyeszéplaki gazdaságok kicsik és rugalmasak, nem akartak intenzív gyümölcsöst és feldolgozó üzemet. A közvetlen termelő-fogyasztó kapcsolatot részesítik előnyben, de piacokra és vásárokra is eljutnak. Zaja Péter az Magyar Biokultúra Szövetség tagjaként őstermelő, de magára nézve még keményebb szabályokat hoz azért, hogy vegyszermentesen termessze a gyümölcsöket, ami az egészségmegőrzés miatt is fontos.        

Korpics József nyolc gyermekről gondoskodik. Az egykori Békés megyei földhivatali dolgozó és földmérő tizenöt éve telepedett meg családjával Visnyeszéplakon. Amikor idejöttek, csak egy-két gyümölcsfa volt a területükön, még annyi sem termett rajtuk, hogy a családnak elég legyen. Azóta több száz gyümölcsfát neveltek fel ugyanott. Van, amelyik most kezd termőre fordulni, mert ezek vadalanyra oltott, nagy fák. Kicsit segíteni kellett a tájnak, hogy el tudja tartani őket.
– Ha gondozója vagyok a tájnak, gazdagítom a környezetet, el fog tartani. Nekem ez a szemléletem – mondta Korpics József. – A természetközeli élet apostola vagyok. Minél kevesebb géppel, vegyszer nélkül dolgozom. Amit ad a környezet, azt nem pazarló módon hasznosítom. Ha gally vagy fa, illetve fű hulladék keletkezik, azt nem égetem el, humuszt készítek belőle. Amit lehet, a kecskékkel etetem meg, a maradékot meg a kemencében tüzelem el, azzal fűtök. Ez egy gondolkodásmód: amire szükségem van, azt a szűkebb környezetemből állítom elő. Eleinte sok kudarc éri az embert. Aztán amikor látható az eredmény, az ember mohó lesz, több munkát vállalna a pénzért. De úgy nem lehet, ki kell várni a természeti folyamatok végét, követni kell a természet ritmusát...

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] A visnyeszéplaki gazdaságok kicsik és rugalmasak
[/caption]

Egy faluvédő közhasznú egyesület dolgozik a településen, a Göcsej Természetvédelmi Alapítvánnyal működnek együtt.  Korpics József felvállalta ennek az életformának a népszerűsítését, vándorkiállításokat tartanak.
– Itt csak sás volt egykor, de most már kezd jó füvű kaszáló kialakulni. Illetve ez egyben gyümölcsös, kert és kaszáló is, ligetes tér – mutatott körbe a férfi a birtokán. – A bozótos területen jelentek meg a gyümölcsfák. Én erőszakosan nem avatkozom a környezetbe, nem taroltam le a bozótot, hanem egyesével szedtem ki, hogy a gyümölcsfák levegőt kapjanak. Egy munkafolyamattal több eredményt érek el. Tisztul a terület, jóllakik a kecske, a gallyakkal fűthetek. Egy másik példa: ha a lejtős bakhátak mélyülését megakadályozom, ezzel a vizet a gyümölcsfákhoz vezetem, akkor táplálom őket. Arra vagyok a legbüszkébb, amire a természet tanít...

A kaposvári Együd Árpád Kulturális Központ a telephelyein ültetésre, továbbá az épületek környezetének szépítésére, valamint takarításra hívta az ott működő civil szervezetek, klubok, szakkörök tagjait. Töröcskén a napokban nyílt kiállításuk sikerén felbuzdulva a szövő szakkör hölgyei jártak az élen a közös, jó hangulatú munkában. Az Agóra többi telephelyén is készülődnek helyi ültetésre, szépítési akcióra a helyi civilek közösségek az elkövetkezendő hetekben.

Az új földtörvény ellehetetleníti a gazdaságot

Nagy gondban van a virágzó önkormányzati tulajdonú gazdaság Visnyeszéplakon. Kiváló közmunka programot állítottak össze, de amiben most hiányt szenvednek, az az állami támogatás, illetve kevesebb érkezik, mint amire számítottak, mondta Füszfás Balázs, a település polgármestere. A legnagyobb baj az, hogy az új földtörvénnyel kizárták az önkormányzatokat. kicsúszik a lábuk alól a talaj, ha saját tulajdonú földjeik nincsenek. Visnyeszéplakon bérelt földön gazdálkodtak, de lejárt a bérleti időszak. 110 birkás nyájat, tíz család méhet gondoznak, disznókat tartanak, a napokban 11 kismalac született. Ez mind önkormányzati tulajdon, a megléte eltartja a közmunkásokat, csak a föld hiányzik alóla. A polgármester egy korábbi konferencián már felvetette a problémát, ahol elismerték, hogy ez valós gond, de csak azt a választ kapta, hogy várjon türelemmel. Azóta a földtörvény életbe lépett, és nehéz helyzetbe kerültek. A polgármester azt mondja: a juhnyájat, a lovakat nehéz volna szekrénybe csukni. Hiába kért segítséget, újra az a válasz jött, hogy várjon türelemmel. Ezt pedig az állatoknak nehéz megmagyarázni....      

Kétszáz gyümölcsfajta a Krisna-völgyben

A genetikai örökség védelme mozgatta a somogyvámosi Krisna-völgy lakóit, ezért csatlakoztak a Nyitott Kertek Napjához. A hagyományos indiai vallás követői is bekapcsolódtak a régi gyümölcsfajták megmentéséért indított mozgalomba. Bemutatták a régi tájfajtákat, mert a krisnásoknak is sikerült leoltaniuk és nevelniük ezeket a gazdaságukban, tudtuk meg Pőcze Vilmostól, a Krisna-völgy kertvezetőjétől. 200 gyümölcsfajtájuk van, csak almából mintegy 130. A nyílt napon arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy ezeket fontos volna eredeti formában megőrizni. Arról is szó esett, hogy az erdőszegélyekbe is kiültethetőek, hogy minél természetesebb környezetet alakítsanak ki számukra. Nagy jelentősége van mindennek a jövőre nézve, hogy megőrizhessék a tájfajták előnyös tulajdonságait. A gyümölcsök ugyanis hosszú életűek, egyszerűen kezelhetőek és termeszthetőek a modern fajtákhoz képest. Emellett rendkívül ízletesek. Az érdeklődők megkóstolhatták a helyi gyümölcsökből készített termékeket, szörpöket és lekvárokat is. Kiderült, hogy a tájjellegű gyümölcsöket hagyományosan mindig zöldségekkel együtt nevelték Erdélyben, és a Kárpát-medence más területein is. A krisnások öt éve állítottak fel magbankot ilyen zöldségekből. Azoknak, akik a saját kertjükben akarnak régi tájfajtájú gyümölcsfákat ültetni, megadták a megfelelő faiskolák elérhetőségeit, és szaktanácsot is kaphattak a Krisna-völgy kertészeitől.  

A kaposvári Együd Árpád Kulturális Központ a telephelyein ültetésre, továbbá az épületek környezetének szépítésére, valamint takarításra hívta az ott működő civil szervezetek, klubok, szakkörök tagjait. Töröcskén a napokban nyílt kiállításuk sikerén felbuzdulva a szövő szakkör hölgyei jártak az élen a közös, jó hangulatú munkában. Az Agóra többi telephelyén is készülődnek helyi ültetésre, szépítési akcióra a helyi civilek közösségek az elkövetkezendő hetekben.

Nyitott kertek – nyolcgyermekes családot tart el a gyümölcsös A visnyeszéplaki gazdaságok kicsik és rugalmasak -->