Közélet

2016.05.23. 07:57

A pilóták tudták, háború esetén atombombával jönnek az amerikaiak

Az Amerikai Nemzetbiztonsági Levéltár nyilvánosságra hozta hidegháborús atomrakétáik célpontlistájának egy részét. Kiderült, Magyarországon tizenöt lehetséges célpontot jegyeztek, köztük a taszári is.

Vas András

 – Természetesen tudtuk, hogy célpont vagyunk – mondta Pintér Zoltán nyugállományú vezérőrnagy, a magyar légierő egykori parancsnoka, aki 1977-től szolgált a taszári repülőgép bázison, melynek parancsnoka is volt. – A gyakorlatok között rendszeresen szerepelt az atomriadó.
Melyre immáron bizonyíthatóan szükség is volt: az Amerikai Nemzetbiztonsági Levéltár ugyanis nyilvánosságra hozta hidegháborús atomrakétáik – hivatalos nevükön: stratégiai csapásmérő erők – titkosítás alól feloldott célpontlistájának egy részét. Melyből kiderült, a szocialista országokban 1100 lehetséges célpontot jegyeztek, köztük tizenötöt Magyarországon. Budapesten a ferihegyi repülőtér, Veszprémben a légvédelem parancsnoksága mellett jellemzően repterek szerepeltek a listán – köztük a taszári is.



Ha az amerikaiak egy esetleges konfliktus esetén a hadseregükben rendszeresített legnagyobb, 1200 kilotonnás atombombát dobtak volna le a Kaposvár melletti falu katonai repterére, a csapás számításaik szerint 12 770 halálos áldozattal, illetve 49 150 sebesülttel járt volna, vagyis a bomba hatótávolságában élő 131 671 helybéli – ők potenciális sugárfertőzésnek lettek volna kitéve 24 órán belül, ha nem evakuálnak mindenkit a területről – 47 százalékát valamilyen szinten azonnal érintette volna a támadás. Melynek epicentrumában, Taszáron értelemszerűen mindenki meghalt volna, de Orci, Zimány, Patalom, Fonó, Kisgyalán, Nagyberki, Mosdós, Baté, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Szentbalázs, Sántos és Toponár lakói sem jártak volna sokkal jobban. A sugárzás pedig egy meglehetősen nagy sugarú – Juta, Somogyaszaló, Ráksi, Nak, Kapospula, Baranyajenő, Gálosfa, Simonfa, Kaposszerdahely, Kaposújlak – körben okozott volna komoly sugárfertőzést.

– A rendszerváltás után öt évet szolgáltam Olaszországban – tette hozzá Pintér Zoltán –, ahol a parancsnokom elmesélte: éppen az ő századuk feladata lett volna egy konfliktus esetén Taszár bombázása...
A nyugállományú vezérőrnagy megjegyezte, hasonló csapásra a Kaposvár melletti bázisról nem lettek volna képesek, ugyanis a magyar hadsereg nem rendelkezett atomfegyverekkel, melyeket csak a szovjetek birtokoltak.

– Minden alakulatból kivittek a Szovjetunióba két-három embert – magyarázta –, akik megtanulták, mit kellene csinálni, vagyis a képesség meg lett volna. Csakhogy a szovjet taktikának éppen az volt a lényege, hogy a kelet-európai kis országok, mint Magyarország, Csehszlovákia vagy Lengyelország legyen a felvonulási terület egy konfliktus esetén, vagyis itt vívták volna meg a stratégiai atomháborút a kisebb bombákkal. Merthogy a ballisztikus rakéták bevetése nem világháborút, hanem a Föld végét jelentette volna...

– Mi viszont úgy voltunk vele, ha lesz is valamilyen összecsapás, Magyarországot nem valószínű, hogy érinti – állította az egykori taszári bázisparancsnok –, ugyanis mi nem klasszikus hidegháborús országokkal voltunk körülvéve: az olaszok vagy az osztrákok ebből a szempontból megbízhatónak számítottak. Ha kialakult volna valamilyen háború Európában, az a Berlin–Varsó–Moszkva-tengely mentén zajlott volna le.

A taszári pilótáknak nem is voltak nyugati célpontjaik, ráadásul a törvények értelmében párthatározatra lett volna szükség, hogy egyáltalán felmerülhessen, magyar repülők támadhatnak-e atombombával.
– Ehhez engedélyezni kellett volna, hogy átvehessük a szovjetektől – tette hozzá Pintér Zoltán –, akik természetesen Magyarországon is tartottak atomfegyvereket, még ha ezt hivatalosan sohasem erősítették meg.

Egy esetleges taszári csapás mellett a sármelléki szovjet repülőtér elleni atomtámadás is érintette volna Somogyot: az amerikai számítások ebben az esetben 7010 halottal és 29 730 sebesülttel számoltak, utóbbiak egy része a megye északnyugati településein – Balatonberény, Balatonszentgyörgy, Tikos, Sávoly – élők közül került volna ki, míg Vörs és Főnyed komolyabban megszenvedte volna az attakot.
Bár Pintér Zoltán szerint a megyében uralkodó északi, északnyugati szél miatt, ha Taszár ki is maradt volna a célpontok közül, egy Veszprémre, illetve Sármellékre ledobott bomba megpecsételte volna a megye sorsát, hiszen az atomfelhő, a sugárzás beborította volna egész Somogyot...

A kubai rakétaválság kevés híján világháborúba torkollott

A hidegháború 43 éve alatt – hivatalosan 1946-tól 1989-ig tartott – a két szövetségi rendszer viszonya jónéhány esetben annyira kiéleződött, hogy igencsak közelinek tűnt a fegyveres konfliktus, vagyis a harmadik világháború. Elsőként a koreai háborúban – 1950–53 – néztek farkasszemet a felek – az Egyesült Államok és szövetségesei a déliek, Kína és a Szovjetunió az északiak oldalán avatkozott be –, majd a szuezi válság – 1956 – miatt robbant ki majdnem háború. A berlini fal 1961-es felhúzása is komoly feszültséget okozott, ám a legközelebb talán az 1962-es kubai rakétaválság idején állt a világ egy újabb, minden korábbinál pusztítóbb háborúhoz. Az utolsó bő évtizedben az iráni iszlám forradalom – 1979 – és Afganisztán szovjet megszállása – 1980 – miatt vált feszültté a viszony a két nagyhatalom között.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!