Az ingyenesség ára: kockára teszi a kormány az emberek életét?

Szerintük a könnyelműen és elhamarkodottan vállalt ingyenesség ára emberéletekben lesz mérhető, ha a kabinet ragaszkodik a kéményellenőrzések, s egyúttal a kéményseprők létszámának drasztikus csökkentéséhez. Népszavazást kezdeményeznek a kéményseprők, bár egyes somogyi szakemberek elhamarkodottnak tartják a lépést. Úgy látják: előbb egyeztetésre van szükség, ahol a lényeges szakmai kérdéseket megvitathatják.



– A cél a kéményseprőipari tevékenység hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítása, az emberi élet védelme és a vagyonbiztonság érdekében, az új szolgáltatási rendszer a kéményseprő szakmunkásoknak, mestereknek is kedvez, hiszen az ő szaktudásukra, tapasztalataikra a továbbiakban is szükség lesz – utalt tájékoztatójában Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke Pogácsás Tibor államtitkár tavalyi, parlamenti beszédére. Az érdekvédők szerint az azóta eltelt több mint egy év során az újonnan felállított rendszerben alkalmazandó kéményseprők létszáma egyre csökken. A törvényjavaslat indoklásában még 1350 főt jelölt meg a Belügyminisztérium, mire megszületett a törvény, már csak 947 fő státuszára adott engedélyt a belügyminiszter. Ezután 450 fő számára hirdetett meg állást az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, amelyre a beérkezett 750 pályázóból valójában mindössze 250-300 főt kívánnak alkalmazni, s a kiválasztásukat már az új csoportvezetőkre bízták.

Az érdekvédők szerint a drasztikus létszámcsökkentés egyetlen oka a feladatcsökkentés lehet, hiszen ilyen kevés szakemberrel nem lehet ellátni a jelenlegi feladatot. Azt is közölték: ahogy a belügyminiszteri rendelet véleményezése során is kifejtették, szakmailatlan és életveszélyes döntésnek tartják a kéményellenőrzések ritkítását, s mint a felmérésekből kiderült, a lakosság is ragaszkodik a legalább évenkénti ellenőrzéshez, de sokan a félévenkénti ellenőrzést is indokoltnak tartják.

– Éppen ezért azt akarjuk, hogy Magyarország kormánya ne csak a menekültektől és terroristáktól védje meg a polgárait, hanem a sokkal valósabb problémát jelentő „csendes gyilkostól", a szén-monoxidtól is – hívták fel a figyelmet. Ha szükséges, a társadalom támogatását kérik, akár népszavazást is kezdeményeznek annak érdekében, hogy az állam törvényben garantálja a lakosság számára a legalább évenkénti kéményellenőrzést.

– A gázkémények ellenőrzésének ritkításával nem értek egyet, szerintem ez valamilyen szinten a biztonság rovására megy – mondta lapunknak Farkas József, a kaposvári Somogy Kéményseprő-Mester Kft. ügyvezető igazgatója. – A kéményseprők eddig évente egyszer végezték el ezt a vizsgálatot, tervek szerint várhatóan kétévente kerül majd erre sor. A szakmai kérdéseket előbb fórumokon, egyeztetéseken kellene megvitatni, s nem biztos, hogy ebben az ügyben népszavazást szükséges szervezni. Ezzel a felvetéssel nem értek egyet, számomra kissé elhamarkodottnak tűnik az ötlet.
Farkas József szerint az elmúlt bő másfél évben rengeteg vita zajlott le a kéményseprő-rendszer átalakításával kapcsolatban, munkatársaikkal együtt számos alkalommal fogalmazták meg kételyeiket, aggályukat. Eldőlt: hamarosan új felállásban dolgoznak a szakemberek, a 18 fős cégükből előreláthatóan 16-an a katasztrófavédelemnél folytatják a munkát.

A kémények harmada hibás

Farkas József: a kéményseprő ott dolgozik, ahol a kémény van, s úgy tűnik, hogy aki Somogyban dolgozni akar, annak erre lesz lehetősége. Társaságuk ma 83 településen látja el a szolgáltatást, a mintegy 63 ezer kémény közel egyharmada hibás, javításra szorul.