Közélet

2016.05.09. 18:09

„Nyomoznak” a dolgozók után - a szakemberek már külföldön vannak

Valamikor a szezonális balatoni vendéglátás is versenyképes béreket tudott kínálni, vagyis két hónapra is megérte elszegődni; de ez a múlt.

Fónai Imre

Békésben és Borsodban keresnek hirdetésben dolgozót, annyira „kifogyott” a környékbeli szakembergárda – hallottuk balatoni vendéglátósoktól. Vagyis az idén sem könnyebb munkaerőt találni a szezonális Balaton-parti vendégváró helyekre, mint egy éve.

– Az ország keleti régióiból is csak gyéren jelentkezgetnek és persze szállással együtt szeretnék az állást, ami nekem pluszköltség, a dolgozó meg ugye nem számolja bele a bérébe – így egy siófoki éttermes. – De be kell kalkulálni már ezt is, ha egyáltalán munkaerőt akarok kapni. Az idén ez az újdonság, tavaly az volt, hogy le kellett mondani arról az igényről, hogy szakképzett vendéglátósokat kapjak, néhány hét betanulási időszakot is rá kellett számolnom.



Számos próbálkozás után végül egy bolti eladó lett a legjobb giroszosa – ez Szili József zamárdi büfés tavalyi emléke és persze az idén sem számít másra. A munkaerő-kivándorlás folytatódott, ez a tapasztalata az ezekben a napokban dolgozók után „nyomozó” szezonális egységeknek – összegzett Hegyi Károly, a Siófoki Fürdőegylet elnöke. – Amíg a béreket nem tudjuk közelíteni az ausztriaihoz, addig ebben nem is várható változás – tette hozzá. – Ma két-háromszorosát keresi egy szakember a határon onnan, ha annak a hetven százalékát tudnánk adni a Balaton partján, az lehetne a lélektani határ, akkor már inkább itthon maradnának.

A fürdőegyleti elnök egyelőre nem látja, milyen „varázsütésre” következhetne be a jelentős béremelés, egyelőre ugyanis kigazdálkodhatatlan, és ezen a 2018-ra kilátásba helyezett áfacsökkentés (18 százalékról ötre) sem biztos, hogy segít, hiszen a kisebb áfából a vállalkozásoknál maradó pénznek nyilván ezer helye lesz, például fejleszteni sem ártana a szállodákat és éttermeket.
– Valamikor a szezonális balatoni vendéglátás is versenyképes béreket tudott kínálni, vagyis két hónapra is megérte elszegődni; de ez a múlt – nosztalgiázott Kertész Rezső, a Kisosz somogyi társelnöke.

Jellemzően fiatalok vágnak bele másfél-két hónapra a vendéglátásba, velük meg az a gond – hallottuk egy balatonszárszói vendéglőstől –, hogy kevesen bírják erővel és pszichésen a hétvégi hajtást, amikor kétszer-háromszor annyit kell dolgozni, mint a hét első napjaiban. Ráadásul a fiatal úgy számol, hogy azért a bulizás is belefér a munka mellett... Egy sok évtizede a szállodaipart gyűrő siófoki szakember úgy véli, nekik még ma is könnyebb munkaerőt találni, hiszen egy szállodai recepciós feladatkör mégis csak vonzóbb lehet, mint lángost, vagy halat sütni a strandi büfében... 

Mosógépük is van

– Összeállt a csapatom, a többsége szakképzett, igaz, zömmel vidéki – felelte kérdésünkre hétfőn egy, a hétvégi nyitásra készülődő éttermes a siófoki Petőfi sétányon. – Sokat kell foglalkozni a jelentkezőkkel, ez lehet a titok. Április elejétől hirdetek, beszélgetek a jelöltekkel, előbb telefonon, azután személyesen. A szállásuk nem ötcsillagos, de korrekt, mosógépük is van például.

Éhbérből tengődnek a családok

Szégyenteljes somogyi bérek, végsőkig kihasznált munkások: szakmai- és érdekvédelmi szervezetek képviselői szerint a külföldre távozott dolgozók hiánya már most, vagyis az idegenforgalmi szezon előtt is erőteljesen érzékelhető a megye gazdaságában. S ha nem lesz gyökeres szemléletváltozás, akkor 2-3 éven belül a munkaerő gondok még súlyosabb problémát eredményezhetnek.

– Somogyban nem véletlenül keresnek manapság ennyi villanyszerelőt, targoncást, lakatost, festőt, szakácsot és burkolót – mondta lapunknak hétfőn Svajda József, a Magyar Szakszervezeti Szövetség megyei elnöke. – S természetesen hosszan lehetne sorolni a szakmákat, ahol krónikus munkaerőhiány tapasztalható. Akiknek lehetőségük volt, azok már korábban külföldre távoztak. Lehet, hogy csak néhány hónapra mentek el, de a többség szerintem évekre tervez, s ennek gazdasági következményeit már most érzékelhetjük. Komoly a baj, s ha a trend nem mérséklődik, néhány éven belül alig lesz munkaerő bizonyos területeken.

A MASZSZ legfrissebb adatai szerint a magyar munkavállalók közel 42 százaléka keres a létminimum alatt. (A nettó minimálbér és az egy főre jutó létminimum között nagyjából 20 ezer forint a különbség.) Svajda rámutatott: Somogyban a többszörös elvándorlás okoz gondot. Először a szakmák közti, vagyis amikor az alulfizetett fiatalok kénytelen-kelletlen pályát módosítanak, s átképzéssel próbálnak elhelyezkedni. A belföldi elvándorlás során Kaposvárt, illetve számos kisebb somogyi települést hagyják el a jobb megélhetés reményében a dolgozók, akik között igen magas a 35 év alattiak aránya. Svajda szerint megfelelő szakmai végzettséggel a fővárosban vagy az ország nyugati térségeiben gyakran néhány nap alatt állást találnak a képzett somogyi fiatalok, akik a kaposvári fizetésekhez képest olykor 30-40 százalékkal nagyobb bért kaphatnak. A "klasszikus elvándorlás" verzió alkalmával rendszerint Ausztria, Németország, Nagy-Britannia a cél. Az elnök kiemelte: szükség van a három éves bérfelzárkóztatási programjuk végrehajtására. Szerinte az előrelátó somogyi cégvezetők amúgy már most megemelik az alkalmazottak fizetését, ezzel megszilárdítják a vállalkozás helyzetét, míg azokon a helyeken, ahol késleltik a béremelést, a jelenleginél is feszítőbb munkaerőhiány léphet fel.

Ojtó Lajos, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke hangsúlyozta: számos kis- és középvállalkozás nem tudja az elvárható mértékben emelni az alkalmazottak fizetését, bár ez valóban halaszthatatlan teendő. Ezért a lehető legrövidebb időn belül szükség van olyan gazdasági környezetre, amely a törekvést elősegíti. Különösen lényeges a fiatalok helyzetének javítása, ha ugyanis ők tömegével elhagyják térségünket, annak hosszú távú gazdaságpolitikai következményei lesznek. A nagyobb városokon kívül a kisebb településeken is érzékelhető az elvándorlás. Ütő Szabolcs, a közel 1480 lelkes Kutas polgármestere azt mondta: nagyjából 15-20 helyi dolgozik Ausztriában, Németországban, de van, aki Hollandiában próbált szerencsét. Akad köztük mosogató, mások segédmunkásként dolgoznak építkezéseknél vagy húsipari cégek alkalmazásában állnak.

– Szerintem a munkaerőpiaci kapcsolatos gondok megoldásának egyik kulcsa a szakképzés átalakítása, megerősítése, akkor talán nem fordul elő a Balaton partihoz hasonló szakember hiány – jegyezte meg Orbán István, a Civil Szervezetek Nemzetközi Konföderációjának elnöke. Hozzátette: cél, hogy a fiatalok örömmel tanuljanak piacképes szakmát, s ezzel párhuzamosan gondoskodni kell a munkások anyagi-erkölcsi megbecsüléséről. Szervezetük korábban is erőteljes lépéseket tett annak érdekében, hogy a nehéz sorsú somogyi fiatalok tovább tanuljanak, képesítést szerezzenek, mely megkönnyítette az elhelyezkedésüket.

Az anyagi biztonság döntő, állította a kadarkúti Göbölös György, akinek egyik fia régebben külföldön dolgozott, de már hazatért. A 61 éves férfi szerint addig senki ne számítson csodára a somogyi munkaerőpiacon, amíg a bérek ennyire alacsonyak. A k

– Somogyban nem véletlenül keresnek manapság ennyi villanyszerelőt, targoncást, lakatost, festőt, szakácsot és burkolót – mondta lapunknak hétfőn Svajda József, a Magyar Szakszervezeti Szövetség megyei elnöke. – S természetesen hosszan lehetne sorolni a szakmákat, ahol krónikus munkaerőhiány tapasztalható. Akiknek lehetőségük volt, azok már korábban külföldre távoztak. Lehet, hogy csak néhány hónapra mentek el, de a többség szerintem évekre tervez, s ennek gazdasági következményeit már most érzékelhetjük. Komoly a baj, s ha a trend nem mérséklődik, néhány éven belül alig lesz munkaerő bizonyos területeken.

A MASZSZ legfrissebb adatai szerint a magyar munkavállalók közel 42 százaléka keres a létminimum alatt. (A nettó minimálbér és az egy főre jutó létminimum között nagyjából 20 ezer forint a különbség.) Svajda rámutatott: Somogyban a többszörös elvándorlás okoz gondot. Először a szakmák közti, vagyis amikor az alulfizetett fiatalok kénytelen-kelletlen pályát módosítanak, s átképzéssel próbálnak elhelyezkedni. A belföldi elvándorlás során Kaposvárt, illetve számos kisebb somogyi települést hagyják el a jobb megélhetés reményében a dolgozók, akik között igen magas a 35 év alattiak aránya. Svajda szerint megfelelő szakmai végzettséggel a fővárosban vagy az ország nyugati térségeiben gyakran néhány nap alatt állást találnak a képzett somogyi fiatalok, akik a kaposvári fizetésekhez képest olykor 30-40 százalékkal nagyobb bért kaphatnak. A "klasszikus elvándorlás" verzió alkalmával rendszerint Ausztria, Németország, Nagy-Britannia a cél. Az elnök kiemelte: szükség van a három éves bérfelzárkóztatási programjuk végrehajtására. Szerinte az előrelátó somogyi cégvezetők amúgy már most megemelik az alkalmazottak fizetését, ezzel megszilárdítják a vállalkozás helyzetét, míg azokon a helyeken, ahol késleltik a béremelést, a jelenleginél is feszítőbb munkaerőhiány léphet fel.

Ojtó Lajos, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke hangsúlyozta: számos kis- és középvállalkozás nem tudja az elvárható mértékben emelni az alkalmazottak fizetését, bár ez valóban halaszthatatlan teendő. Ezért a lehető legrövidebb időn belül szükség van olyan gazdasági környezetre, amely a törekvést elősegíti. Különösen lényeges a fiatalok helyzetének javítása, ha ugyanis ők tömegével elhagyják térségünket, annak hosszú távú gazdaságpolitikai következményei lesznek. A nagyobb városokon kívül a kisebb településeken is érzékelhető az elvándorlás. Ütő Szabolcs, a közel 1480 lelkes Kutas polgármestere azt mondta: nagyjából 15-20 helyi dolgozik Ausztriában, Németországban, de van, aki Hollandiában próbált szerencsét. Akad köztük mosogató, mások segédmunkásként dolgoznak építkezéseknél vagy húsipari cégek alkalmazásában állnak.

– Szerintem a munkaerőpiaci kapcsolatos gondok megoldásának egyik kulcsa a szakképzés átalakítása, megerősítése, akkor talán nem fordul elő a Balaton partihoz hasonló szakember hiány – jegyezte meg Orbán István, a Civil Szervezetek Nemzetközi Konföderációjának elnöke. Hozzátette: cél, hogy a fiatalok örömmel tanuljanak piacképes szakmát, s ezzel párhuzamosan gondoskodni kell a munkások anyagi-erkölcsi megbecsüléséről. Szervezetük korábban is erőteljes lépéseket tett annak érdekében, hogy a nehéz sorsú somogyi fiatalok tovább tanuljanak, képesítést szerezzenek, mely megkönnyítette az elhelyezkedésüket.

Az anyagi biztonság döntő, állította a kadarkúti Göbölös György, akinek egyik fia régebben külföldön dolgozott, de már hazatért. A 61 éves férfi szerint addig senki ne számítson csodára a somogyi munkaerőpiacon, amíg a bérek ennyire alacsonyak. A k -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!