41 ezer forint: a betegeket is közmunkába terelné a kormány

Négy megyében indult az öt hónapos kísérleti program, januártól pedig országossá válhat a közfoglalkoztatás ezen módja. Azt a 132 ezer embert célozták meg, akiknek munkaügyi szervek eddig sikertelenül próbáltak állást szerezni. Az intézkedés hátterében a teljes foglalkoztatás elérésének vágya húzódik meg. A halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalókat vonják be a rendszerbe, akik eddig sem a nyílt munkaerőpiacon, sem a közfoglalkozatásban nem tudtak elhelyezkedni, mert mentális, szociális vagy egészségi gondokkal küszködnek, derül ki a Belügyminisztérium tájékoztatójából. Az érintetteknek egyébként havi bruttó 41 ezer forintot fizetnek.



Az általunk megkérdezett somogyi polgármesterek vegyes érzelmekkel fogadták az intézkedést.
– A mentálisan sérültek inkább az egészségügyre tartoznának, nem elég, hogy polgármesterként téesz elnökök lettünk a közmunkások miatt, most legyünk kezelőorvosok is? – tette fel a kérdést Süle Tibor, Alsóbogát polgármestere, aki egyébiránt megbecsülésként kollégáknak hívja a közfoglalkoztatottakat. A kistelepülésen kertészetet tartanak fenn, és betonelemeket, faszerkezeteket gyártanak szakmunkások nélkül. A polgármester azt vallja, ha emberszámba veszik, és jól motiválják őket, erejükön felül is képesek teljesíteni. Nem könnyű irányítani őket, de néhány fővel több nem zavarná, ha ezzel segíthetnének a rászorultakon.

A tervezet csak a nagyobb településeken, városokban lehet életképes, mert ott élhet nagyobb létszámú leszázalékolt réteg, vélte Müller Tibor, Somogytúr polgármestere. Az ő faluja nem hátrányos helyzetű település, ezért lasszóval kell fogni a közmunkásokat, tette hozzá. Jelenleg tizenegyen vannak, főként asszonyok. Nehezen tudja elképzelni, milyen munkát adhatna az új közmunkásoknak, hiszen kaszálni, árkot rendezni nem biztos, hogy tudnának, tolószékből pedig nemigen lehet gyomlálni.

– Ki fogja őket irányítani? Ketten vagyunk a falugondnokkal, ki fogja szervezni és ellenőrizni őket? Ki vállalja a felelősséget értük? – kérdezte Nyitrai István, Bőszénfa polgármestere. A településen 32 közmunkás dolgozik, ehhez még hozzácsapódhatnak így még tízen. Vannak alkoholproblémákkal küzdők, gerincsérültek, cukorbetegek.
– Ha nem tudok külön odafigyelni rájuk, nem vállalhatom a felelősséget azért, ha valami történik velük munka közben. Milyen szerszámot adjak a kezükbe? Nem ácsoroghatnak kopott seprűvel a kezükben, mint a városi utcákon a közmunkások, mert engem meglincselnek azok, akiknek a közpénzéből tartjuk el őket – folytatta a polgármester.

– Nem örülök neki, nem szerencsés elgondolás, csak gond az önkormányzatoknak. Olyan veszélyt látok benne, amilyenre a kitalálója nem gondolt – állította Takács János, Zimány polgármestere. Szerinte értelmes elfoglaltsággal is meg lehetne bízni ezt a réteget, de külön szociális foglalkoztatási program keretében, nem szabad összekeverni őket a többi közmunkással. Volt ilyen eset náluk, és a többieket irritálta, hogy az illető nem tudott megfelelően dolgozni, mégis megkapta a fizettségét, emlékezett a polgármester, aki szerint a Belügyminisztériumnak meg kellene hallgatnia az önkormányzatok javaslatait is.