Közélet

2016.08.25. 07:39

„Eldől, az állam a kisgazdákat, vagy az oligarchákat képviseli”

Felfüggesztette a Siófoki Járásbíróság egy, a közelmúltbéli földlicitek során elárverezett somi terület tulajdonba adását és tárgyalást rendelt el annak kiderítésére, hogy kit is illet az ominózus nyolc hektár.

Fónai Imre

Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője úgy reagált pártja nevében: a per az LMP közbenjárása nyomán indult, így ennek végéig nem vehetik el a kisgazdálkodó földjét. „A per valójában nem csak egy gazda sorsáról szól, hanem szimbolikus ügy: eldől, hogy az állam a kisgazdák, vagy az oligarchák érdekeit képviseli-e valójában”.



Sallai maga is részt vett néhány hónapja a bábonymegyeri gazdálkodók „földfoglalásán”, kaszát is ragadott velük együtt. A lucernakaszálással a gazdák azt kívánták szimbolizálni: a terület, amit néhány éve haszonbérbe adott az állam egy lajoskomáromi társaságnak, majd decemberben a földárverésen egy torvaji gazdálkodó vásárolt meg, valójában őket illeti. Azt állítják ugyanis, hogy 1993 óta ők tizenegyen művelik a nyolc hektár osztatlan közöst. A pélpusztai állami gazdaságnál dolgoztak, s a privatizációkor, 1993-ban kapták meg tizenegyen a húsz aranykorona értékű földet, amit műveltek is folyamatosan. Csakhogy a földhivatal „elfelejtette” bejegyezni a tulajdonjogukat. Gyártottak azóta több tucat panaszos levelet az illetékes hivataloknak, de hiába.

A földárverés során 11 millió forintért a torvaji Tikkel Andor szerezte meg a bábonyi gazdák tiltakozása ellenére dobra vert nyolc hektárt, az új tulajdonos azóta már találkozott a bábonymegyeriekkel, s azt mondta nekik: nem volt tudomása erről a vitás helyzetről, megérti őket, és azt se bánná, ha visszakapná a pénzét, ők meg művelhetnék tovább a nyolc hektárt.

Horváth János, az egyik érintett bábonyi gazdálkodó arról beszélt lapunknak: meg lehet nézni, mi a sorsa a földárverésen értékesített területeknek Som és a falujuk határában. – A földek többségén csak a gaz nő – így Horváth. – Bár papíron szántóföldek, a nyertesek nemigen művelik. Némelyiket fűvel vetették be, néhányat a siófoki holland-magyar vállalkozó művel bérmunkában, a többi parlagon hever. Amikor ezt bejelentettük az illetékes hivatalnak, azt a választ kaptuk: nincsen kapacitásuk az ellenőrzésre. Ez dühítő, hiszen vagyunk jó néhányan, akik viszont szívesen megművelnénk, ha volna mit...

Már egy árkot is csak a helyi oligarcha nyerhet meg?

Bábonymegyeren egy árok megszerzésére sincsen esélye a kisgazdának – állítja Horváth János és Gál Ferenc. A két családi gazdálkodó egyetlen négyzetméternyi földhöz sem jutott sem a földbérletpályázatok, sem a földárverés során. Egy háromszáz méter hosszú partoldal, alján víz csörgedez, valójában tehát egy árok is a három hektár alatti, értékesítendő állami földterületek közé került; 0,2 hektár, ezer négyzetméter. Ezekre nem licitálni kellett, hanem csak ajánlatot adni. A kikiáltási ár 19 500 forint volt, Gál Ferenc 75, az élettársa 70 ezer forintot ajánlott. Nem nyertek. Hogy ki a nyertes, azt nem árulhatta el nekik a hivatal, azt azonban igen, hogy – bár ugyanolyan űrlapon adták be ajánlatukat – az egyikük nem jó nyomtatványt küldött be, a másikukénál meg volt jobb ajánlat is.

– Hát már egy árkot is csak a helyi oligarcha nyerhet meg? – fakadt ki Horváth János. – Ez az árok a marhákat tartó Gál Ferenc kertje alatt van, ő gazdálkodik ott hosszú évek óta, be is van kerítve. Még nem jelentkezett senki, hogy művelné, de jobban is teszi, mert úgysem adjuk!
Horváthnak egyébként van egy elmélete: 2020 után, amikor várhatóan megszűnik a területalapú támogatás, sok tulajdonos, aki mostanában jutott földhöz, vissza fogja adni, mert valójában csak spekuláns, esze ágában sincs művelni. Ha fölváltja ezt az unióban a termelésalapú támogatás, akkor annak jár majd a pénz, aki valóban meg is műveli a földet – és ez Horváth szerint földügyben óriási változásokat hozhat...

Ezek is érdekelhetik