Kincsünk, az erdő: „Üdv a vadásznak, tisztelet a vadnak”

Vérebek csaholása hallatszik a távolból, miközben végigsétálva a kapitális trófeák között minden sátorból ínycsiklandozó illat száll kifelé. Nemcsak a vadászok közösségének, hanem valamennyi érdeklődőnek egész napos programot kínál az Országos Vadásznap, melynek az idén Kaszó ad otthont. Végigsétálunk a vadászok utcáján, megnézhetjük a tiltott vadászati eszközöket, kipróbálhatjuk a lézerlövészetet, megcsodálhatjuk a magyar világrekord trófeákat, vadászkutyákkal ismerkehetünk és nem marad el a kisvasutazás sem a Baláta tóhoz.



– Felelős döntésnek kell születnie a vadászati jogról, hiszen a területek gazdája húsz évig felel ezért – mondja ünnepi beszédében Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, a rendezvény egyik fővédnöke a január elsején hatályba lépett új vadászati törvény kapcsán. – Az új törvény célja, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsen a vad és a vadász, a természet és a gazdák számára. A döntés a földtulajdonosok kezében van, akik eldönthetik, kivel szeretnének együttdolgozni a jövőben.

Mint ismert, az új jogszabállyal a megváltozott körülményeket is tükrözik: a módosult éghajlatot, a vadállomány, vadászati szokások és földtulajdonosok összetételének változásait.
– Üdv a vadásznak, tisztelet a vadnak – hangoztatja a színpadon Jámbor László, az Ország Magyar Vadászkamara elnöke, aki szerint a térségi vadgazdálkodás rendszerének bevezetése nagyban segíti majd a munkát, ami mellett többek közt kiemelt szerepet kap a vadászetikai magatartás bevezetése, az ifjúság nevelése és a készülő vadkár protokoll.

Az országos vadgazdálkodók mellett számos somogyi is képviselteti magát. Számukra is kiemelten fontos kérdés az új vadásztörvény hatályba lépése, bár egyelőre még sok a bizonytalanság. Ez is egy közös pont most közöttük, a milliő, a hasonló érdeklődés és a hangulat mellett. Utóbbiból nincs hiány a kaszói vadásznapon sem, ahol szinte minden sátornál jószívvel invitálják egy kis ételkóstolóra és pálinkára a látogatókat.

– Ez itt egy istenes palóc leves, azaz tejfölös-tejszínes leves sok zöldséggel, paprikával és paradicsommal, pörkölt alapon és főtt krumplival – mutatja a készülő remekművet Pánczél Roland, az 1996-ban alakult, jelenleg 4700 hektáros területen vadászó Nagybaráti Vadásztársaság egyik vadásza. – Mi két nagy állami vadászterület között dolgozunk Nagyatádon és környékén, ahol sok a mezőgazdasági terület, ezért nagy a vadkár. Kemény lesz a következő néhány hónapunk, mert több jelentkező is van az új törvény kapcsán a területre, szóval szorgalmasan gyűjtjük az aláírásokat.

A szomszédban, a simonfai Ezüsthárs Vadásztársaságnál vad- és marhapörkölt készül. Az összetartó, ám most terület nélküli kis közösség saját elmondásuk szerint nehezen bővül. Úgy látják, a vadászat sok fiatalt érdekelne, ám manapság túl költséges.
– Felborult az egyensúly, szinte nem lehet tudni azt, ki vadászik szeretetből és ki érdekből, hol a határ a gazdaszemlélet és a természet szeretete között – hangsúlyozza Nagy Lajos vadász. – Emiatt nagyon elterjedt a vaddisznó a megyében, és sok vele a gond, nagy a vadkár, nemcsak a földbirtokokon, hanem a belterületeken is. Annyi vadkerítést találhatunk, hogy teljesen megváltoztak a vadak útvonalai.
Az új törvény kapcsán csak ennyi mond: most felborult az, ami valaha ősi jogon alapult, de most a legfontosabb, hogy kompromisszumot kell kötni.

A Mezőcsokonya Rákóczi Vadásztársaságnál a gőzölgő bogrács, illatos sütemények, pálinka és bor mellé élőzene is dukál. A harmonikaszó mellett a félénkebbek is bátran kezdnek dalolni. Néhány vadászvicc és egymás ugratása után azonban komolyra fordul a szó.
– Valószínű, hogy sehol sem maguk a tulajdonosok kezdeményezik majd a változtatást, talán csak ott, ahol nincsenek megelégedve a vadászokkal. De akik korrekt módon jártak el az elmúlt tíz évben, ott a társaságok mozgatják a szálakat – mutat rá Nagy László elnök. – A vadásztársaságok nagy részét a földtulajdonosok és a területen élő vadászok teszik ki, ezért összemosódnak a határok. Sajnos a végrehajtási rendelet az utolsó pillanatban jelent meg, és sok helyen kétértelműen fogalmaz a törvény, így vita lehet az értelmezésben.
Hozzáteszi: jelenleg várakozó állásponton vannak, ám ötleteik természetesen vannak. Nagy László például azt javasolja, hogy a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területeket, kisebb vadföldeket, erdőzugokat a korábbival ellentétben, vásárolhassák meg a vadásztársaságok. Emellett szerinte óriási igény lenne a külterületi vadászházak felépítésére.

Az új törvény bizonyos elemei január elsején léptek hatályba, mások több lépcsőben, és a teljes törvény 2017. március elsején. Ekkor indul majd az új vadgazdálkodási üzemtervi ciklus is, mely az eddigi 10 év helyett 20 éves időtartamú lesz az ökológiai és vadgazdálkodási szempontok miatt.

A vad tisztelete, az erdő szeretete

Az Országos Magyar Vadászkamara számos kitüntetése talál gazdára a vadásznapon. A magyar vadászati kultúra és etika megszemélyesítőjének, vadász és vívógenerációk legendás nevelőjének, poszthumus Bay Bélának a Vadászkamara Aranyérme kitüntetést ítéltek meg, aki évtizedeken át a Tuskósi Vadásztársaság vadászmesterként dolgozott. A Vad és Vadászat Szolgálatáért Somogyban kitüntetést az öregségi nyugdíjba vonuló hivatalos vadászok kaphatják: ebben részesült posthumus Mosoczki László, a Kutasi, Jákói, Mikei Vadásztársaságok, Dickmann János, a Kaszó Zrt., Jakab István a Darány és Térsége Vadásztársaság, és Simon József a Szent Benedek Vadásztársaság egykori hivatásos vadásza.
A Magyar Vadászatért érdemérem kitüntetést vehetett át Neszményi Zsolt, somogyi kormánymegbízott a megye vadgazdálkodásában végzett munkájáért. Nimród Vadászérmet vehetett át Galamb Gábor, a Kaszó Zrt. vezérigazgatója és Németh Sándor, a Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpontjának hivatalos vadásza.

Vadászati munkája elismeréseként Hubertus Kereszt Gyémánt fokozatát kapta Nagy László, a Mezőcsokonyai Rákóczi Vadásztársaság elnöke, míg Arany fokozatot vehetett át Bakos László, a Földtulajdonosok és Természetbarátok Látrányi Vadászegyesülete, Barna Pál, a Somogyvári Szent László Vadásztársaság tagja, Horváth Mihály, a SEFAG Zrt. Lábodi Vadászerdészetének igazgatója, Horváth Róbert, a Gyótai Vadásztársaság hivatalos vadásza, Iberpakker Gábor, a SEFAG Zrt. Szántódi Erdészetének igazgatója, Karai Gyula, a Tabi Aranyfácán Vadásztársaság tagja, Ozvári Zoltán, a SEFAG Zrt. Szántódi Erdészetének kerületvezető vadásza, Pintér Ottó, a SEFAG Zrt. Zselici Erdészetének igazgatója, és Simon József, a Szent Benedek Vadásztársaság hivatásos vadásza.