Közélet

2016.09.12. 14:09

A ház, az út nem elég – csak Somogyban 15 milliárdba kerülne a romatelep-felszámolás

Több mint kilencvenmilliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre a szegregált romatelepek felszámolására 2020-ig, s az összeg fele vidékre jut. Somogyban egy korábbi felmérés szerint 30–35 települést érinthet a program, noha a szakemberek szerint ennél jóval több helyen léteznek szegregátumok: igazából a Balaton-part kivételével minden településen akad olyan rész, melyet fejleszteni és integrálni kellene.

Vas András

A megyében legkevesebb 8–10 milliárd forintra lenne szükség csak a lakhatási körülmények megváltoztatásához, ám ennek csak kapcsolódó oktatási, gazdasági és infrastrukturális programokkal lenne értelme, ami persze újabb költség.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma számításai szerint országosan 1300–1400 olyan telep lehet, ahol elkerülhetetlen valamiféle beavatkozás. Konkrétabb adat azonban nincsen, a szegregációs mutató – a 15–59 év közöttiek közül hánynak van maximum nyolc általánosa, s nincs munkajövedelme – alapján nem készült felmérés.
– Néhány éve a Debreceni Egyetemmel közösen készült egy felmérés – mondta Balogh Imre, a megyei cigányönkormányzat vezetője –, az alapján 30–35 település felelt meg a hivatalos definíciónak. Ám a valóságban a legóvatosabb becslés szerint is 80–100 somogyi helységben lenne szükség telep-rehabilitációra.



A leszakadó településrészek száma folyamatosan növekszik: amikor a szocialista–szabad demokrata kormányzat 2004-ben először határozott a romatelepek felszámolásáról, a megyében 40–50-et említettek. Az akkori program szerint 2006 végéig a cigánytelepek 45 százalékát kellett volna megszüntetni, ám anyagiak híján Somogyban csak a táskait sikerült – a meghívásos pályázaton Babócsa, Öreglak–Barátihegy és Pamuk is indult, ám nem tudtak élni a lehetőséggel. Táskán 55 millió forintból tíz romacsalád kapott új otthont, ám szociális helyzetük eredendően nem változott, így igazából csak egy új helyen jött létre egy valamivel komfortosabb szegregátum...
– A ház, az út nem elég – jelentette ki Balogh Imre. – A kérdést csak komplexen lehet kezelni, azaz oktatási és gazdasági programokra van szükség. A somogyi települések jelentős részének rosszak a foglalkoztatási mutatói, nem megfelelő az iskolai helyzet, vagy éppen az infrastruktúra.
A megyei romavezető szerint csak Dél-Somogyban akad 30–35 olyan település, ahol már az is kései lenne, ha tegnap nekiláttak volna a rehabilitációnak.
– Istvándi, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Somogyaracs, hogy csak a nagyobb cigánynépességű településeket említsem – magyarázta. – De mondhatnám Bolhót, Heresznyét, Vízvárt, Csokonyavisontát is.
A szakemberek szerint elsőként a böhönye-szőlőhegyi, az istvándi, a babócsai, a marótpusztai, a csökölyi, a vityapusztai és a barátihegyi szegregátumok felszámolására lenne szükség. Átlagosan 80–170 millióba kerülne csak a lakhatási feltételek javítása, vagyis a teljes hazai összeg akár hatodát, 15–17 milliárd forintot is elvinne csak a somogyi pérók felszámolása.

– A legnagyobb baj – tette hozzá Balogh Imre –, hogy a leszakadó településrészek aránya az idővel nem arányosan, hanem hatványozottan növekszik. Ennek megállítására nem tudok igazi megoldást a jelenlegi helyzetben, hiszen amíg a megye gazdasági és foglalkoztatási mutatói nem javulnak drasztikusan, igazából a komplex programokat is nehéz megvalósítani.
A 2010-es kormányváltás után ugyanis már a lakhatási körülmények javítása mellett munkahely-teremtési, s más integrációs projektek is elindultak. Somogyban Zákányban öt házat vásároltak és újítottak fel, melyekbe négy romacsaládot költöztettek, emellett tanfolyamokat, közmunka-programot indítottak számukra, s mentor segítette beilleszkedésüket.

– Enélkül nem is lehet sikeres egy program – jelentette ki Szabó János kaposvári szociológus. – A hazai és külföldi példák azt bizonyítják, addig sikeres az integráció, amíg akadnak jelenléti szintű programok. Vagyis, ha egy csoport nemcsak új otthont kap, hanem a mindennapi élethez is megfelelő segítséget. A szociális szakemberek jelenléte nagyjából negyedével-harmadával növeli meg a projektek költségeit, ám a befektetés már középtávon is megtérül. Más kérdés, ha komolyan gondolják a szegregátumok komplex felszámolását, több szakemberre lesz szükség, ugyanis jelenleg rendkívül alulfizetett a terület, s óriási a szakemberhiány. A programok amúgy léteznek, vagyis tényleg csak a döntéshozók akaratán múlik, meg akarják-e szüntetni a faluszéli telepeket.


A gyerekeknél kell elkezdeni a felzárkóztatást

Természetesen szegregátumok nemcsak a megye szegényebb részein léteznek: Kaposváron három éve 685 millió forintból kezdődött meg a jellemzően romák lakta városrész, a Pécsi, a Nádasdi, a Nap, a Hold, a Csillag, a Hajnal és a Móricz utca által határolt terület rehabilitációja. Több mint két tucat önkormányzati bérlakást újítottak fel, közösség ház is épült, ahol korai fejlesztési és szocializációs készségfejlesztő klub is helyet kapott, egyéni felzárkóztató tanulás-segítő és szabadidős programokat, a tíz év felettieknek környezetrendezési akciókat, közösségfejlesztő és egészség-megőrző programokat szerveznek.

Az idén júniusban indította el programját a városrészben az Ökumenikus Segélyszervezet, mely a környéken élő, három év alatti gyerekek fejlesztésre koncentrál. A fejlesztés nem játszóházat, hanem összetett programokat jelent. Első lépésként különféle szakemberek felmérték a gyerekek állapotát, meghatározták, mely területeken a legnagyobb a lemaradásuk, ezután kezdődhetett meg a személyre szabott felzárkóztatás.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!