Ezeket kell tudni a népszavazásról: az összefirkált szavazólap is lehet érvényes

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését? kérdésre írta ki július elején Áder János köztársasági elnök a népszavazást október másodikára, azaz jövő hét szombatra.
– Az országos népszavazás is egyfajta választás – mondta Vörös Tamás, egykori megyei főjegyző, választási szakértő. – Abban különbözik az országgyűlési vagy helyhatósági voksolástól, hogy a szavazóknak nem pártokról, szervezetekről vagy személyekről, hanem egy vagy több, most konkrétan egy kérdésről kell dönteniük.



A referendumot jelen esetben a kormány kezdeményezte, s az eredménytől függetlenül nem ügydöntő, hiszen egy már az uniós szinten megszavazott kérdésről kell véleményt mondaniuk a választóknak, vagyis bármi lesz a szavazás végeredménye, nincs kötelező érvényű kihatása – más kérdés, hogy a kormány, illetve az ellenzék hogyan magyarázza majd a végkimenetelt.
– A népszavazáson, ahogyan az országgyűlési választásokon is, a választójoggal rendelkezők vehetnek részt – folytatta Vörös Tamás –, vagyis az idehaza és külföldön élő magyar állampolgárok. A magyarországi lakcímmel rendelkezők közül az itthon élők a szavazókörökben, a külföldön tartózkodók a külképviseleteken adhatják le voksaikat, míg a hazai lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak.

Ahhoz, hogy valaki szavazhasson, szerepelnie kell a választói névjegyzékben, s erről már értesítést is kapott a választási irodától. Ha erre még nem került sor, akkor ezt jelezni kell az irodánál, s kérvényezni kell a névjegyzékbe sorolást.
– Arra is van lehetőség, hogy valaki ne a bejelentett lakcíme szerinti szavazókörben voksoljon – tette hozzá a választási szakértő –, ám ehhez át kell jelentkeznie oda, ahol élni kíván a jogaival. Erre szeptember 30-án délután négy óráig van lehetőség, s előzetesen ugyaneddig lehet kérvényezni a mozgóurnát is. Akik külföldön akarnak szavazni, azoknak viszont szeptember 24-én, szombaton délután négy óráig kell jelentkezniük a külképviseleteken, s kérniük a névjegyzékbe vételt.
A referendum akkor lesz érvényes, ha a választók ötven százaléka plusz egy fő elmegy szavazni a kérdésről.

– Eredményességről viszont csak politikai értelemben beszélhetünk majd – jegyezte meg Vörös Tamás –, hiszen a kérdésben elvileg nincs döntési helyzetben az ország. Persze a kormány ettől még hozhat valamilyen jogszabályt, hogy nem fogadunk be senkit, de ez szembe menne az Európai Unió, sőt, adott esetben az ENSZ döntéseivel.

A választás október 2-án reggel hattól este hét óráig tart majd, ezen a napon délután háromig mozgóurnát is igényelhet az adott szavazóbizottságtól, aki korábban ezt nem tette meg. A szavazókörök 150 méteres körzetében vasárnap már nem lehet kampányolni, s az urnazárásig közvélemény-kutatási eredményeket sem lehet nyilvánosságra hozni.

– A voksoláshoz személyazonosságot igazoló dokumentum, vagyis személyi igazolvány, jogosítvány vagy útlevél, illetve lakcímkártya szükséges – mondta az egykori megyei főjegyző, aki tizenöt választás  lebonyolításában vett részt vezetőként. – A levélszavazatoknak október elseje éjfélig kell beérkezniük a Nemzeti Választási Irodához, a külképviseletekről pedig október 6. éjfélig kell beérkeznie a voksoknak. Utóbbiak esetében 7-én lesz urnabontás, így hivatalos végeredmény a népszavazásról csak ez után születhet. Érvényes szavazatnak az egyértelmű igen, illetve nem számít, érvénytelen viszont a voksolás, ha a választó mindkét lehetőséget megjelöli, üres lapot ad le, vagy áthúzza a szavazólapot. Ám hiába firkálja össze valaki a papírt, vagy üzen rajta, ha emellett valamelyik lehetőséget egyértelműen kiválasztotta, vagyis látszik a döntési szándéka, érvényesként fogadják el a voksát.