Közélet

2017.03.24. 16:08

Ahol nincs rend, ott nem jó élni, mert a félelem igazgat

A rendezvény alapítói 25 évvel ezelőtt olyan sorozatot indítottak el a kaposvári Jogi beszélgetésekkel, amely hagyománnyá vált. Egyikük, Kéki Zoltán nyugalmazott főjegyző köszöntőjében a tanácskozás idei témájáról, a jogrendről szólva hangsúlyozta: ahol nincs rend, ott nem jó élni, mert a félelem igazgat. Ezért az ember rendre vágyik, és a rend kialakításának legjobb eszköze a jog.

Kovács Gábor

Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének megnyitója után a résztvevők Sulyok Tamásnak, az Alkotmánybíróság elnökének, Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének, Darák Péternek, a Kúria elnökének, Belovics Ervinnek, a legfőbb ügyész helyettesének, és Bánáti Jánosnak, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének az előadását hallgathatták meg.



Tíz megsemmisített bírósági ítélet

A rendszerváltás zárókövéből a magyar jogrend szegletkövévé vált az Alkotmánybíróság, mondta előadásában Sulyok Tamás, az AB elnöke. A szervezet mára a teljes jogalkotói, bírói és közigazgatási kar felett gyakorol alkotmányos ellenőrzést, bár normakontrollt csak meghatározott személyek kérhetnek. A beérkező ügyek többsége bírósági ítéletekkel szemben előterjesztett panasz. Tavaly 689 ügyben fordultak hozzájuk, ebből 151 került előadó alkotmánybíróhoz, 24 ügyben döntöttek, ebből tízszer semmisítettek meg bírósági döntést.

Rend, tartás és bölcsesség


– Hiába van bírói pulpitus és talár, ha a bíróban nincs rend, tartás és bölcsesség – mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke. A polgári és a közigazgatási kódex mellett a készülő büntetőeljárási törvénnyel együtt három új perrendtartással dolgoznak a bírók. Munkacsoportokban foglalkoznak a véleményezéssel és a képzésekkel. A perrendek új eszközöket is adtak a bírók kezébe, például akár egymillió forintig bírságolhatják a közigazgatási szerveket, sőt a vezetőiket is megbüntethetik, ha nem teljesítik az ítéleteket.
Évi másfélmillió ügy érkezik a magyar bíróságokhoz, és ezek 90 százaléka első fokon jogerőssé válik. Ennek ellenére durva támadások érik a bírói kart, főként az interneten, beszélt erről Handó Tünde.

[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Jogi beszélgetések Kaposváron
[/caption]

Évi kilencezer ügy a Kúrián

Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában kifejtette: a jogrend nem állandó, ezért elemzi az alsó fokú bíróságok gyakorlatát a Kúria. Az idén a közérdekű adatok nyilvánosságával is foglalkoznak. Jövő évtől alapvetően megváltozik a Kúria elérhetősége: egy szűrőrendszert vezetnek be, hogy befogadják-e a kérelmeket. Hasonló szelektálás van a német vagy a skandináv jogban. Nem lehetnek túl elzárkózók, mert akkor szűkül a jogvédelem. Azonban most túl sok, évi 9000 üggyel foglalkoznak, így viszont a jogrend szempontjából fontos ügyek kutatására kevés idő marad.

Ezek is érdekelhetik