Visszacsábítaná a fiatalokat a faluba a polgármester

Az enyészeté lettek a szőlő- és gyümölcsültetvények

A faluban a 20. század elején volt a legnagyobb a lakosságszám, 900 fő feletti. Most 342-en élnek a községben.
– A településen nagy hagyománya volt az állattartásnak, különösen szarvasmarhából és sertésből volt sok – mondta Ősz János András polgármester. – Az 1950-es, 60-as években 350-360 tehén járt ki a legelőre, külön volt kondása és csordása a falunak. Mára szinte semmi sem maradt ebből. A kisparaszti gazdaság megszűnt, nagyobb gazdálkodók vették birtokba a területeket, néhány kisebb gazdálkodó maradt, akik másodállásban művelik a földet. Az állattartás megszűnt, kettő vagy három szarvasmarha van a faluban, sertés is alig. Egy völgyben terül el a falu, körülöttünk Felsőhegy, Újhegy, Alsóhegy. Ezek szőlőhegyek voltak, mind gyönyörű szőlő- és gyümölcsültetvényekkel, de ez sajnos többnyire már az enyészeté.

Az elvándorlás a 70-es, 80-as években kezdődött

Ha még vannak helyiek, azok többnyire nyugdíjasok. A fiatalok elhagyták a falut, az elvándorlás a 1970-es, 80-as években kezdődött. 
– Itt születtem, a falu végén laktam, most a Fő utcában őslakos csak kettő van – folytatta a polgármester. – Elég sok külföldi költözött ide. Pozitívum, ha rendben tartják, felújítják a portákat, de állami normatívát nem kapunk utánuk, mert csak néhány hónapot töltenek a faluban. A szennyvízcsatorna kivételével komplett szolgáltatást nyújt a falu, gáz, víz villany és kábeltévé, internet van. De csak néhány fiatalunk van, aki szakmai végzettséget szerzett, az mind elment, aki maradt, az többnyire alapfokú végzettséggel rendelkezik vagy azzal sem. Ha valaki hajlandó betanított munkásként dolgozni Marcaliban vagy a környéken, az az esetek nagy részében el is költözik.

Nem tudnak munkahelyet teremteni

Próbálkoznak mindenfélével, de munkahelyet nem tudnak teremteni, foglalta össze a polgármester.
– Amit én szeretnék elérni, hogy a fiatalokat visszahozzuk valahogy – jelentette ki Ősz János András. – Nálunk a CSOK nem igazán fog működni, mert nincs hozzá önerő, közmunkából, segélyből nem telik rá. Ha a kistelepülési önkormányzatok pályázhatnak, mondjuk 20-30 millió forintra, abból 4-5 házat vennének, fel tudnák újítani. Vagy a helyi fiataloknak ajánlanánk fel, vagy meghirdetnénk, hogy nem kérnénk lakbért sem a beköltözőktől, de vállalják, hogy a lakbérnek megfelelő összeget félreteszik. Az összegből öt év után megvásárolhatnák az épületet. A baj az, hogy csak a 3 ezer fő feletti településeken van erre lehetőség. Én azt hajtom, hogy mindenütt, nálunk is legyen erre lehetőség. Így fiatalodna a falu, szakembereket hozhatnánk, hiszen nincs már egy ács, vagy kovács. Különben üdülőfalu leszünk, a külföldiek jönnek néhány hónapra.        
Gadány a falusi turizmus irányába nyitna. A volt iskola épületében kis panziót üzemeltet az önkormányzat. Ide visszatérő vendégek érkeznek a fővárosból. S a vadászturizmus is jól működik a településen, rendszeresen érkeznek az Alföldről vadászok a környékre.