Vízvári gázzal fűthetünk be hamarosan

Újra erőre kap a hazai szénhidrogén

A MOL a lakossági földgázhasználat mintegy ötödét magyar földből termeli ki, így ennek köszönhetően nem kell azt Magyarországra szállítani a nemzetközi vezetékhálózaton keresztül. Ez azért nagy eredmény, mert Magyarországon közel nyolcvan éve folyik szénhidrogén-bányászat, és a mezők jelentős része már elöregedett, elapadt, vagy különleges mérnöki tudásra van szükség ahhoz, hogy folytatódjon rajtuk a termelés. A Vízvár környéki egységekhez hasonló kutaknak és a MOL szakembereinek köszönhetően azonban sikerült megállítani a negatív folyamatot, s újra növekedési tendenciába állították a korábbi években csökkenő magyar szénhidrogén-termelést.

Az utóbbi időben végzett eredményes kutatói és mérnöki munkának köszönhetően Dél-Somogyban hamarosan több földgázkút is belép a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. szénhidrogén-ellátó rendszerébe. Erről számolt be Kozma László, Vízvár polgármestere, akitől megtudtuk, hogy egy fontos gyűjtőtelepet alakít ki a társaság a falu határában, közel a nagyfeszültségű hálózati eléréshez. – Már évekkel korábban végzett itt eredményes kutatásokat a MOL, s az azonnali csatlakozás lehetőségét is megteremtették – mondta ott jártunkkor a településvezető, majd hozzátette, úgy tudja, hogy a faluban fúrt kúton kívül a bálavári két kútból is hozzájuk vezetik majd a gázt, s Heresznye irányába kötik majd be a rendszerbe. A tervek szerint jövő tavasszal már termelni is fognak ezek a Dráva-menti kitermelőhelyek. Mint megtudtuk, a vízvári különlegessége, hogy bár a földfelszíni kutat a település határában állították fel, de a lelőhely sokkal távolabb, a Dráva-meder közelében fekszik. – Sok teendője van a település vezetésének addig, mert ahhoz, hogy a MOL megfelelő minőségű úton tudja megközelíteni a majdani telephelyet, módosítani kell rendezési tervünket, ami többek között érinti a telkek besorolását is – emelte ki a polgármester.

Három éve kutatták ki a vízvári lelőhelyet

Lapunk még 2014 márciusában számolt be arról, hogy a vízvári fúrásokból kettő eredményesnek bizonyult, az egyik gázt, a másik kőolajat tárt fel. A MOL akkor nyugat felé folytatta az úgynevezett mélyfúrásos kutatást, s a szomszédos Bélavár határában is felállították egy fúrótornyot. A bélavári munkálatokról egy esztendővel később írtunk, a bélavári kutatófúrás célja új gázkondenzátum-telepek felfedezése volt, a MOL több milliárd forintot fektetett be ezekbe a próbafúrásokba.

Kozma László bizakodóan tekint a fejlesztés elé, hiszen reményei szerint jelentős iparűzési adóbevétellel számolhatnak a vízváriak, ami egyáltalán nem elhanyagolható körülmény a falu jövőjének szempontjából.
A MOL Nyrt tájékoztatása megerősítette az információkat, terveik szerint a vízvári mérőállomás 2018 tavaszán kezdi meg működését, s ezzel együtt négy kút áll majd termelésbe, összesen körülbelül kétszázezer köbméter várható napi földgáz termeléssel.
Megtudtuk azt is, hogy a Vízvár környékén jelenleg termelő kutak mintegy százezer köbméter földgázt és huszonöt tonna könnyű olajat, úgynevezett kondenzátumot termelnek naponta (a magyar földgáztermelés jelenleg naponta körülbelül négy-ötmillió köbméter). A Vízváron kitermelt földgáz az ottani gyűjtőtől a Babócsa Gázüzembe jutna, innen egyenesen a fogyasztókhoz jut majd el a fűtőanyag. A kitermelt kondenzátumot a Dunai Finomítóba szállítják feldolgozásra.