Közélet

2017.06.07. 06:55

Betemetetlen kráterek – egy emeletes ház is elférne a szakadékban

Időről időre megnyílik a föld Somogyban, mely nyomán hatalmas kráter keletkezik. Pamukon egy tizenötméter mély szakadék betemetésére várnak.

Kovács Gábor

A katasztrófaturizmus már régen lecsengett

Egy ötszáz méter hosszú és helyenként tíz-tizenöt méter mély szakadék keletkezett Somogybabod határában egy erdészeti út helyén még hét évvel ezelőtt. Életveszélyes volt a hasadék szélére merészkedni. Volt olyan ház, mely mindössze húsz méterre állt a megnyílt löszfaltól. Az önkormányzat akkoriban hozzáfogott, hogy csökkentse a veszélyt.
– Azóta töltődött magától az árok, és mi is dolgoztunk rajta, tehát van egy kis előrehaladás, de a probléma még mindig fennáll – mondta Káldi László polgármester. – A megszüntetéséhez nem tudunk segítséget kérni. Úgy gondolom, ha a keletkezése idején nem volt erre támogatás, akkor nem hiszem, hogy most lenne. A helyieket már nem nagyon foglalkoztatja a kérdés, bár az út azért hiányzik. Mivel a katasztrófaturizmus régen lecsengett, kevés figyelem irányul már a szakadékra. Pedig jöhet újabb veszély, mert a talaj minősége és a domborzat miatt bárhol és bármikor előfordulhat hasonló jelenség a környéken.



[caption id="" align="aligncenter" width="650"] A katasztrófaturizmus már régen lecsengett
[/caption]

Egy kis vízmosásból 15 méteres kráter

Pusztaszemes, Andocs, Pamuk: ezen települések a közelében is jelentek meg kráterek. Az elmúlt évek hatalmas hasadékai Külső-Somogy szántóföldjein nyíltak meg. Pamukon egyetlen kis bakhátból indult ki. Valamikor a területet gyümölcsösnek használták, de kivágták a fákat. Talajműveléssel, szántással megmozgatták a vékony humuszréteget, s később egy traktorral végig mentek rajta, a csapásában pedig összegyűlt a víz, abból vízmosás keletkezett. Előbb csak egy kis lyuk keletkezett, melyből akkora kanyon lett, hogy emeletes házakat is elnyelne. Tizenöt méter széles és ugyanilyen mély, a lezuhanó kisebb akácfák eltűnnek benne. A terület egy részét használó somogyvári mezőgazdasági cég még szalmabálákat is hordott a területre, hogy felfogják a vízfolyást, és megállítsák a pusztuló talajt. Tavaly óta változatlan a helyzet, hamarosan azonban bejárást tartanak a katasztrófavédőkkel közösen, ezután döntenek a további lépésekről, tudtuk meg Tóth Csaba polgármestertől.

Fontos a talajerózió elleni küzdelem

– Ijesztő méreteket öltött a talajerózió a megyében, ezt láttam végigjárva a vidéket – mondta Tóth István, kaposvári növényvédelmi szakmérnök, a növényorvosi kamara elnökségi tagja. – Már nemcsak a tabi dombvidékre, vagy a Koppány-völgyére jellemző, hanem már az enyhén lankás térségekre is. A laza, speciális talajszerkezet miatt Külső-Somogyot érinti a probléma, a Balaton déli vízgyűjtő területének kétharmadára, mintegy százezer hektárra terjed ki. A nagyon durva talajelmozdulások, löszfalbeszakadások jelen vannak, de az utóbbi két évben azért nem jártak látványos eredménnyel, mert a tavalyi év is szárazságba hajló volt, az idén pedig kifejezetten aggasztó az aszály. Ennek ellenére nagyon fontos a talajerózió elleni küzdelem. Ha a gazdálkodók egy-két méteres árkot fedeznek fel a termőföldön, létkérdés, hogy betemessék, mert később éjszaka is mehetnek arra a kombájnok, így balesetet okozhat. A veszélyeztetett területre sűrű térállású növényeket kell ültetni, hogy megfogják a talajt, kalászosokat, repcét, pillangósokat. Andocs és Kapoly közelében járva szembetűnő, hogy eltűntek a mezővédő erdősávok, a táblák méretei viszont nőnek. Újra kell zöldíteni, melyre támogatást is kaphatnak a gazdák, hogy a növények megfogják a talajt, és ne kínáljuk fel a zuhatagnak, hogy árkokat vájjon.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!