Madárinfluenza után: hogyan juthat vissza a piacra a gazda?

Piaci feszültséget okozott a tiltás

Örülünk, hogy feloldották a zárlatot – mondta kérdésünkre Dodonka József, a pulykatartással foglalkozó mikei Do-Ko Farm Kft. ügyvezetője. Pillanatnyilag tehát újra dolgozhatunk, nem gátolja ezt jogszabályi tiltás, de azért az uniós országokból továbbra is hallani kevésbé biztató híreket. Rengeteg volt a járulékos költsége az utóbbi hónapokban azoknak, akik tiltó zónában voltak. Az állatok kötelező leöléséért kártalanítottak bennünket, de az úgynevezett következményes károkat még fel sem mérték. A termelők számára ugyanis komoly kiadást jelentett a telepek fenntartása a működés alól kivont időszakban. A szakember szerint a tiltás miatti termeléskiesés is piaci feszültséget okozott. Szűkültek azok a piacok, ahová évek óta teljes megértésben szállíthatott egy-egy termelő, hiszen a vevők elkezdték máshonnan beszerezni a baromfit. Nagy kérdés: vissza tud-e térni a piacra a hátrányba került termelő? – vetette fel a cégvezető.

Nincs elég baromfi a vágóhidakon

– Egyelőre inkább csak sejtetik, de az is elképzelhető, hogy áremelkedés lesz a húspiacon. Az influenza miatt lényegében Európában megszűnt a baromfi túltermelés. Sőt, arról beszélnek, hogy a vágóhidakon nincs elég állat. Ez előbb-utóbb maga után vonhatja az élő állat felvásárlási árának emelkedését. Az már biztos, hogy a takarmány árát megemelték a forgalmazók – összegezte az ágazati friss információkat a szakember. A mikei cég egy, az uniós jogszabályoknak is megfelelő kis kapacitású vágóhidat üzemeltet, mely korlátozott lehetőségeket biztosít. Itt csak annyi állatot vágnak, amennyit a közvetlen környezetükben értékesíteni tudnak. Dodonka József szerint a piaci helyzettől függ, hogy fejlesztik-e a feldolgozó kapacitást a jövőben.

Több mint két és félmillió baromfit kellett leölni

Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke szerint Somogyban, hazánk többi megyéjéhez mérten, kevésbé jelentős a baromfiágazat. A kamara négy nagyobb hizlalótelepről tud a megyében. Egyikük éves szinten 170 ezer brojlercsirkét, a másik három együtt 130 ezer hízott pulykát nevel összesen. Gombos Sándor úgy véli: az ágazat versenyképességét jelentősen rontotta a madárinfluenza, amely országosan 234 gazdaságot érintett. Több mint két és félmillió baromfit kellett leölni, mely jelentősen növelte a költségeket, ezért a baromfihús árának emelkedésére is lehet számítani.

Átfogó fejlesztésre lenne szükség

– A legtöbbet a baromfiágazat fejlődött a rendszerváltás óta, harmincöt–negyven százalékkal nőtt a termelés és a kibocsátás, de ez inkább az ország más megyéiben jellemző – mondta Gombos Sándor, a NAK somogyi elnöke. – Hogy növekedjen a megyei termelés, ahhoz nagy kapacitású vágóhídra lenne szükség. Az sem kedvez, hogy nincs jelentős tenyésztojás-előállítás és keltetés nálunk. Ezzel együtt gyakorlatilag az egész termékpályát átölelő fejlesztésekre lenne szükség.
A kamara elnöke szerint csirkehúsból inkább túlkínálat van a megyében, a vízi szárnyasokat, a kacsát, libát pedig keresik. Somogyban jelentős tógazdaságok vannak, egy víziszárnyas ágazatfejlesztésre is szükség lenne, ez akár kitörési vonal is lehetne. Hiszen valaha Irmapusztán, s a balatoni halgazdaság néhány telepén ennek igen komoly hagyománya volt.