Két somogyi tehenészetben is gümőkórt találtak

Egy Barcshoz és egy Rinyakovácsihoz közeli állatartó telepen mutatták ki a szarvasmarha gümőkórt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) munkatársai.

Koszorus R.

Illusztráció

Fotó: Lang R.

A hivatal saját honlapján tette közzé, hogy 2023 elején két Somogy vármegyei szarvasmarha telepen is gümőkór-fertőzöttség igazolt a Nébih laboratóriuma. Hozzátették: a két állat tüneteket nem mutattak, a fertőzöttségre az éves ellenőrző vizsgálatok során derült fény. Hazánk továbbra is megőrizte a „gümőkórtól hivatalosan mentes” minősítését, mivel a fertőzött telepek száma a jogszabály által megengedett érték alatt maradt.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság az érintett telepeken – visszavonásig – forgalmi korlátozást rendelt el.

Mivel legeltetett húsmarha-állományokról van szó jó eséllyel a marhák vadállatoktól fertőződtek meg, a járványügyi nyomozás azonban még folyamatban van, fogalmazott a közlemény. Az érintett telepek egymástól nagyjából 40 kilométeres távolságban találhatóak, ennek ellenére közvetlen járványügyi kapcsolat nincs az állományok között.

A területileg illetékes hatóság intézkedett a fertőzött állatok diagnosztikai vágásáról és forgalmi korlátozást rendelt el a telepeken. A gümőkór jelenlétét a Nébih laboratóriumi vizsgálatai is megerősítették a Mycobacterium caprae baktérium kitenyésztésével.

A vágóhidakat felügyelő, EU-szerte egységes, hatósági állatorvosi rendszernek köszönhetően fertőzött állat húsa közfogyasztásra nem kerülhetett!

Lassú, krónikus betegség

A gümőkór vagy ismertebb nevén tuberkulózis (TBC) rendszerint lassú lefolyású, krónikus bakteriális eredetű betegség. Régen tüdőbajnak is nevezték, mivel a specifikus gyulladásos folyamatok (az ún. gümőképződés) legtöbbször a tüdőt érintik. A gümőkór kórokozói Mycobacteriumok. Ez a betegség zoonózis, ami azt jelenti, hogy emberről állatra és állatról emberre terjedhet.

Ezzel együtt az is ismert, hogy a gümőkór manapság mind emberekben, mind háziállatokban meglehetősen ritka. A betegség fenntartói a vadon élő állatok, Magyarországon a gazdasági haszonállatok fertőződése általában a vadállatokkal közösen használt legelőkről történik. Haszonállatok körében jellemzően legelőkön tartott húsmarha állományokban szokott évente egy-egy eset előfordulni. Hazánk hivatalos mentességét az évente előforduló pár eset nem befolyásolja, mivel a fertőzött telepek száma az utóbbi években mindig a jogszabály által megengedett érték alatt maradt.

Forrás: nébih.hu