A digitális lét a tét, de a zsákfalvakból is vezet már út a jövőbe

Nemzetközi összehasonlításban a magyarok között még mindig sokan vannak azok, akik egyáltalán nem használják semmire a világhálót. Ők honfitársaink 17 százalékát teszik ki. Most a kistelepüléseken élőknek nyújtana segítséget a kormány a felzárkózáshoz.

K. G.

A 78 éves Termes Attila 24 éven át a vendéglátóiparban dolgozott, majd taxis volt Budapesten. 1990-ben vett egy hétvégi házat Polányban, ahol végleg letelepedett még 2002-ben. Azóta Somogyban él, de érzi annak a hátrányát, hogy egy zsákfalut választott otthonául. Nem tartja magát gyakorlott internetezőnek, ezért szeretné tanulni az eligazodást a világhálón, s majdan szinten tartani a tudását. Azt mondta, hogy megelégelte, hogy a kisgyermekek is többet tudnak erről a témáról nála.

A közelmúltban felcsigázta az érdeklődését, hogy lapunkban arról olvasott, egy kiadvány jelent meg kezdő netezőknek. A kilátás a világhálóra című tájékoztatóból hatezer példányt bocsátanak ki. Az idős férfi előfizetőként felkereste a szerkesztőségünket információkért.

Országszerte majdnem minden második településen megtalálhatóak a Digitális Jólét Program hálózati pontjai, ahol képzett szakemberek, úgynevezett DJP mentorok állnak térítésmentesen a helyi érdeklődők rendelkezésére, hogy segítsék a digitális készségeik fejlesztését, felelte érdeklődésünkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Ezek a pontok főként az 5000-es lélekszám alatti településen működnek, és erősen támaszkodnak a mentorokra, személyes kapcsolataikra. A DJP mentor a helyi igényeknek megfelelően szervezi, illetve hirdeti meg a digitális készségfejlesztő foglalkozásokat. Az érdeklődők a www.djphalozat.hu weboldalon a DJP Pont keresőben vagy a Neumann Digitális Jólét Koordinációs Központ ügyfélszolgálati telefonszámán (70-669 5648) tudhatják meg a számukra legközelebb eső foglalkozások helyét és idejét.

Döntően könyvtárosok a mentorok

A hálózat kiterjedt az országban, mert 1680 helyen mintegy kétezer mentort foglalkoztatnak erre a célra, ők zömében a helyi könyvtárosok. Ha egy kistelepülésen négy-öt ember összejön a környékről, aki érdeklődik, már tarthatnak nekik képzéseket. Az így elsajátított informatikai tudás hozzájárulhat az életminőségük növeléséhez, és egyre inkább nélkülözhetetlen kelléke a mindennapi életnek. Az ITM szerint az elmúlt időszakban központi forrásból hozzávetően 20 milliárd forint jutott a digitális felzárkózás elősegítésére. Ebben a folyamatban rendkívül fontos a kezdők bevonása, főként a kistelepüléseken és az elmaradott térségekben, ahol az internet még inkább segítséget adhat ahhoz, hogy a világ közelebb kerüljön az ott élőkhöz.