edzés

2018.06.13. 09:00

A kard egy híd a korok között, kapcsolatot teremt az ősökkel

Volarics József reggelente a kaposvári sportcsarnok futópályáján edz. Ebben nincs is semmi különös, ám abban már igen, hogy bemelegítésként mezítláb fut néhány kört, majd utána speciális, az acélnál lényegesen könnyebb műanyag kardokkal végez gyakorlatokat. Küzdeni egyelőre senkivel sem szeretne, ám elméleti tudás is társul nála a kardforgatáshoz.

Turbéki Bernadett

Volarics Józsefet érdekli a történelem egyes korszakainak harcmodora, amelyben kardot forgattak és tudja, hogy az izmok edzésén kívül mit adhat neki a műfaj. A férfi Csurgón töltötte gyermekkorát, ahol mint minden korabeli kisfiú, búcsús játékpuskával és fakarddal vívta meg harcait. Ám a család férfi tagjaitól nem álltak távol az igazi fegyverek sem. Édesapja hivatásos vadász volt, és az anyai nagyapja is vett korábban fegyvert a kezébe: szakaszparancsnok volt a második világháborúban...

A kisfiú azonban nemcsak fegyverek segítségével próbált harcolni: saját erejét igyekezett kipróbálni. Ezért már az általános iskolában karatézni kezdett. – A 80-as években, amikor felső tagozatos voltam, tiltott sportág volt a karate, még az iskolaigazgató sem járult hozzá hivatalosan, hogy űzzem – mondta Volarics József, aki kis szünet után a középiskolában újra kezdte a műfajt. Életében többször is volt olyan időszak, amikor szüneteltetnie kellett a küzdősportot, de mindig vonzódott a fegyverekhez, ezért egy új sportág felé nyitott. 2008-ban kezdett kacérkodni a kardvívással, a japán irányzat érdekelte.

– Tetszett a háttere, hogy ők is olyan harcművészek, akik saját útjukat keresik, de aztán rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok japán – nevetett Volarics József, aki azt vallja, hogy mindenkinek a saját kulturális gyökereihez kell igazodnia. Bár mindig is a japán kard és a vele való vívás érdekelte, de tíz évvel ezelőtt mégis az európai középkori, illetve reneszánsz kardforgatás gyakorlása mellett döntött.

– Alternatívát kerestem, és mivel a kard az első fegyver, amit harcra készítettek, erre esett a választásom – mondta Volarics József. – Vívtak az őseink is, a kard tulajdonképpen egy híd a korok között. Újra olvastam az Iliászt, amelyben realisztikusan leírják, hogyan használták a fegyvereket. Korszakokkal ismerkedtem: a rómaiaknál szervezett, fegyelmezettségre épülő hadsereg volt, a lovagkorban azonban átértelmeződött a hadsereg. Akkoriban Istenért, királyokért, hölgyekért, dicsőségért, pénzért harcoltak néha öncélúan és gyakran fegyelmezetlenül is. Ám voltak olyan lovagrendek, akik szigorú regula szerint éltek. Ennek megfelelően, nagyon fegyelmezetten harcoltak például a templomosok. Rendtartásuk még azt is szabályozta, hogy csatában csak legalább háromszoros túlerő elől futamodhatnak meg, valamint ha seregüktől elkeverednek a harcok során, akkor a Johhannita rend zászlajához gyűlhetnek – mesélte a kardhasználók történetéről Volarics József, aki már többféle karddal is edz reggelente. Van fémből készült, az igazihoz hasonló, ám hegy- és él nélküli, valamint speciális műanyagból készült gyakorló kardja is.

– Használom az úgynevezett hosszúkardot, amely kétkezes markolattal rendelkezik – mondta Volarics József. – Ezen kívül van a másfélkezes, eredeti nevén fattyúkard, amely méretében, vagyis a penge és a markolat tekintetében is átmenet a kétkezes és az egykezes kard között. Markolata kétkezes fogást is lehetővé tesz, ez esetben a segítő kezünkkel a markolatgombra tudunk ráfogni – mutatta be egyébként ártalmatlan fegyvertárát Volarics József. Fontosnak tartja, hogy a gyakorló fegyverek az eredeti változathoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkezzenek, mert ez teszi lehetővé a technikák legpontosabb kivitelezését. Ezeket akár vívóversenyeken is hasznosíthatná Volarics József, de nem áll szándékában ilyen megmérettetéseken indulni.

– Nem tartom kizártnak, hogy egyszer edzőtársakat találok, és szerveződik egy közösség, de ez egyelőre nem célom – mondta. – Abban viszont biztos vagyok, hogy a kardvívással a testem egészét kondiban tarthatom. Míg a konditeremben egy-egy izomcsoport edzésére koncentrálnak, addig ez a sport tetőtől-talpig mindent megmozgat egyszerre, ráadásul az idegrendszerre is jótékony hatással van.

Fegyverek veszik körül a munkahelyén is

Volarics József Rendőrtiszti Főiskolát végzett, bűnügyi szakon. 1992-ben szerelt fel. 20 éve dolgozik bűnügyi technikusként. Munkakörében nyom- és fegyverszakértői képesítést szerzett. Jelenleg országos hatáskörű, központi szervnél dolgozik. A bűnügyi technikusok részére készült Módszertani útmutató lőfegyverekkel, lőszerekkel és lövési elváltozásokkal foglalkozó fejezetét ő írta.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában