A kard egy híd a korok között, kapcsolatot teremt az ősökkel

Volarics Józsefet érdekli a történelem egyes korszakainak harcmodora, amelyben kardot forgattak és tudja, hogy az izmok edzésén kívül mit adhat neki a műfaj. A férfi Csurgón töltötte gyermekkorát, ahol mint minden korabeli kisfiú, búcsús játékpuskával és fakarddal vívta meg harcait. Ám a család férfi tagjaitól nem álltak távol az igazi fegyverek sem. Édesapja hivatásos vadász volt, és az anyai nagyapja is vett korábban fegyvert a kezébe: szakaszparancsnok volt a második világháborúban...

A kisfiú azonban nemcsak fegyverek segítségével próbált harcolni: saját erejét igyekezett kipróbálni. Ezért már az általános iskolában karatézni kezdett. – A 80-as években, amikor felső tagozatos voltam, tiltott sportág volt a karate, még az iskolaigazgató sem járult hozzá hivatalosan, hogy űzzem – mondta Volarics József, aki kis szünet után a középiskolában újra kezdte a műfajt. Életében többször is volt olyan időszak, amikor szüneteltetnie kellett a küzdősportot, de mindig vonzódott a fegyverekhez, ezért egy új sportág felé nyitott. 2008-ban kezdett kacérkodni a kardvívással, a japán irányzat érdekelte.

– Tetszett a háttere, hogy ők is olyan harcművészek, akik saját útjukat keresik, de aztán rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok japán – nevetett Volarics József, aki azt vallja, hogy mindenkinek a saját kulturális gyökereihez kell igazodnia. Bár mindig is a japán kard és a vele való vívás érdekelte, de tíz évvel ezelőtt mégis az európai középkori, illetve reneszánsz kardforgatás gyakorlása mellett döntött.

– Alternatívát kerestem, és mivel a kard az első fegyver, amit harcra készítettek, erre esett a választásom – mondta Volarics József. – Vívtak az őseink is, a kard tulajdonképpen egy híd a korok között. Újra olvastam az Iliászt, amelyben realisztikusan leírják, hogyan használták a fegyvereket. Korszakokkal ismerkedtem: a rómaiaknál szervezett, fegyelmezettségre épülő hadsereg volt, a lovagkorban azonban átértelmeződött a hadsereg. Akkoriban Istenért, királyokért, hölgyekért, dicsőségért, pénzért harcoltak néha öncélúan és gyakran fegyelmezetlenül is. Ám voltak olyan lovagrendek, akik szigorú regula szerint éltek. Ennek megfelelően, nagyon fegyelmezetten harcoltak például a templomosok. Rendtartásuk még azt is szabályozta, hogy csatában csak legalább háromszoros túlerő elől futamodhatnak meg, valamint ha seregüktől elkeverednek a harcok során, akkor a Johhannita rend zászlajához gyűlhetnek – mesélte a kardhasználók történetéről Volarics József, aki már többféle karddal is edz reggelente. Van fémből készült, az igazihoz hasonló, ám hegy- és él nélküli, valamint speciális műanyagból készült gyakorló kardja is.

– Használom az úgynevezett hosszúkardot, amely kétkezes markolattal rendelkezik – mondta Volarics József. – Ezen kívül van a másfélkezes, eredeti nevén fattyúkard, amely méretében, vagyis a penge és a markolat tekintetében is átmenet a kétkezes és az egykezes kard között. Markolata kétkezes fogást is lehetővé tesz, ez esetben a segítő kezünkkel a markolatgombra tudunk ráfogni – mutatta be egyébként ártalmatlan fegyvertárát Volarics József. Fontosnak tartja, hogy a gyakorló fegyverek az eredeti változathoz hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkezzenek, mert ez teszi lehetővé a technikák legpontosabb kivitelezését. Ezeket akár vívóversenyeken is hasznosíthatná Volarics József, de nem áll szándékában ilyen megmérettetéseken indulni.

– Nem tartom kizártnak, hogy egyszer edzőtársakat találok, és szerveződik egy közösség, de ez egyelőre nem célom – mondta. – Abban viszont biztos vagyok, hogy a kardvívással a testem egészét kondiban tarthatom. Míg a konditeremben egy-egy izomcsoport edzésére koncentrálnak, addig ez a sport tetőtől-talpig mindent megmozgat egyszerre, ráadásul az idegrendszerre is jótékony hatással van.

Fegyverek veszik körül a munkahelyén is

Volarics József Rendőrtiszti Főiskolát végzett, bűnügyi szakon. 1992-ben szerelt fel. 20 éve dolgozik bűnügyi technikusként. Munkakörében nyom- és fegyverszakértői képesítést szerzett. Jelenleg országos hatáskörű, központi szervnél dolgozik. A bűnügyi technikusok részére készült Módszertani útmutató lőfegyverekkel, lőszerekkel és lövési elváltozásokkal foglalkozó fejezetét ő írta.