A fegyver iránti lelkesedés soha nem pótolhatja a szakértelmet

Ugyanakkor a fegyverrel való visszaélés súlyos következményeivel már találkozhattunk: alig több mint tíz éve, hogy a Pécsi Egyetemen egy hallgató sportfegyverével rálőtt tanárára és társaira, és megölt egy tizenkilenc éves kaposvári gyógyszerészhallgatót. Sok szigorítást vezettek be az esetet követően a fegyverhasználattal és tartásával kapcsolatban, talán ennek is betudható, hogy azóta hasonló tragédia hazánkban nem történt.

A világban azonban időről időre felüti fejét a fegyveres terror, ilyenkor pedig szükségszerűen adódik a kérdés, hogy fel kell-e készítenünk a civileket a fegyverhasználatra, hisz nem állíthatunk minden sarokra olyan hivatalos személyt, aki megvéd minket.

A Somogy Megyei Rendőr Főkapitányság Sajtóosztályának tájékoztatása szerint megyénkben közel 300 önvédelmi maroklőfegyverre adtak ki engedélyt, és megközelítőleg 10000 vadászfegyvert tartanak nyilván. Ez a szám nem tűnik kevésnek, ugyanakkor a Somogy háromszázezres lélekszámához viszonyítva, mégis elenyésző. Főleg ha hozzávesszük, hogy az elmúlt öt évben 12 olyan bűncselekmény történt, melyet lőfegyverrel követtek el. Arról sajnos nem készült statisztika, hogy ebből mennyi volt illegálisan beszerzett, de a megkérdezett szakértők szerint vélhetően mindegyik.

A 2015-ös franciaországi Charlie Hebdo szerkesztősége elleni terrortámadáskor vagy a 2016-os nizzai terrortámadás során, amikor egy kamionnal hajtottak az ünneplő tömegbe, egy dolog közös: az elkövetőknek nem kellett semmilyen fegyveres válaszcsapástól tartaniuk, hisz a szabályozások ezt nem tették lehetővé a civilek számára. Nem úgy a legutóbbi texasi templomban történt merényletnél: a hívők zöménél fegyver volt, így a támadást csírájában elfojtották.

Noha a legjobb volna, ha ilyen esetek meg sem történnének, a probléma megoldásában sem értenek a legtöbben egyet.

– Feleslegesnek tartom, hogy a civileknél fegyver legyen otthon – osztja meg véleményét Nevelős László, a kaposvári hivatásos állomány tagja. – Sok baj forrása lehet, ha sokan tartanának fegyvert, hiszen az veszélyes, a fegyverek pedig gyakran őrizetlenek. Véleményem szerint mindenki olyan módon és eszközökkel védje meg magát, amely nem alkalmas az emberi élet kioltására. Elsősorban nem is a törvényi szabályozással van probléma, hanem sokkal inkább az emberi kiszámíthatatlansággal. Hisz még a legrutinosabb fegyverhasználók is követnek el hibát olykor, hát még egy alig kiképzett civil. Sokkal inkább arra kellene keresni a választ, hogyan lehet megakadályozni azt, hogy az ember illegálisan fegyverhez jusson, és azzal bűncselekményt kövessen el.

Az emberi tényező tehát nem csak a bűncselekmények elkövetésénél játszik szerepet, de az ellenlépések meghatározásánál is. Lantos Marianna pszichológus, igazságügyi szakértő szerint, olyan személyiségjellemzők vizsgálata szükséges a veszélyhelyzetben lévő ember fegyverhasználatának megítéléshez, melyek nehezen mérhetők.

– A nagyon alapos fegyverkezelési- és tartási ismereteken túl a megfelelő viselkedés is nagyon fontos stresszhelyzetben – mondja el kérdésünkre Lantos Marianna. – Egy pszichológiai alkalmassági vizsgálattal csupán általános személyiségjellemzőket lehet vizsgálni. Ez egy felkavaró szituációban teljesen megváltozhat, addig ismeretlen reakció lehet a válasz a fenyegetettségre.

A pszichológus szerint, noha továbbra is korlátozni kellene a fegyverhez jutást a civileknek, azt elismeri, hogy aki nagyon fegyvert akar, az úgyis szerez magának. Ráadásul nem feltétlen a későbbi használat a megszerzés egyetlen oka. Olyan is lehetséges, hogy pusztán a birtoklás tudata ad az embernek egy olyan biztonságérzetet, mely kielégítő számára.

– A mai magyar közélet retteg a fegyvertől – kezdi Szalai László, egy kaposvári sportlövész egyesület alelnöke, a Magyar Dinamikus Lövészsport Szövetség elnöke. – Ezt még a szocializmus időszaka nevelhette belénk. Sokan nem tudják, hogy hazánkban a fegyveres bűncselekmények zömét illegális fegyverrel követik el. Mint ahogy azt sem, hogy statisztikailag igazolt, hogy a fegyvert tartó ember lényegesen fegyelmezettebb, törvénytisztelőbb. Hisz a fegyvertartás alapja, legyen szó önvédelmi-, sport-, vagy vadászfegyverről, a törvények maximális betartása.

– A fegyvertartók körének kibővítése a megelőzést szolgálja – folytatja Szalai László. – Hiszen a rendőr a legtöbb esetben nem tudja megelőzni a fegyveres bűncselekményt, hisz nincs ott. Szerencsés helyzet, hogy a jelenlegi kormányzat látja fegyvertartás problémáit, nyitott az együtt gondolkodásra a szakmai szervezetekkel. Jó irány a honvédelmi nevelés fejlesztése is, hisz így a fegyverhasználati ismereteket is mind többen tudják elsajátítani.

– De fontos, hogy a jelenlegi szabályozást még tovább fejlesszük – magyarázza a szövetség elnöke. – A büntetlen előélet, a fegyvervizsga, a jártasság folyamatos ellenőrzése nagyobb szerepet kapna, csakúgy, mint a háziorvosi rendszert is jobban bevonó pszichológiai alkalmasság vizsgálata. A fegyvertartó alkalmasságáról így nem pillanatképet kapnánk, hanem folyamatosan monitorozhatnánk azt. Így szigorú követelmények mentén, de objektív feltételek mellett valóban azok kaphatnának fegyvert, akik felelős módon lesznek majd képesek megvédeni önmagukat és környezetüket.

Lipcsik István, a somogyaszalói lőtér tulajdonosa szerint a jelenlegi fegyverkultúra még nem teljesen alkalmas arra, hogy nagymértékben növekedjen a fegyvertartók száma.

– Sok olyan fegyvertulajdonos érkezik hozzánk a lőtérre, akik csak hiszik, hogy biztonságosan kezelik a fegyvert – kezdi Lipcsik István. – Valójában ez gyakran nincs így, hisz ez a jártasság is megkophat, ha nem gyakorlunk eleget. Így aztán stresszhelyzetben különösen kiütközik, ha csak a jó szándék van meg, de a szükséges tudás hiányzik. Noha a jelenlegi szabályozást kevésnek tartom ahhoz, hogy a fegyveres civilek száma növekedjen, de el tudok képzelni egy olyan jogszabályi környezetet, ahol ez megvalósulhat. Ehhez a fegyverkezelési jártasság, és a pszichológiai alkalmasság folyamatos ellenőrzése elengedhetetlen alapfeltétel.