A virtuális térben támadnak fel az elhunytak: így gyorsabban gyógyulunk?

A videón a kislány mozdulatait egy gyerekszínésszel rögzítették, ráillesztették a kislány képmását, akit VR-szemüveg és -kesztyű segítségével érzékelhetett az anya. Kívülről nézve azonban egy speciális szemüvegben ölelte a semmit.

Noha Somogyban az ehhez hasonló megoldásoktól egyelőre távol vagyunk, hisz egy roppant drága és időigényes eljárásról van szó, mégis nagy kérdés már most, milyen hatásai lehetnek a gyász folyamatában az ilyen újításoknak. Mert bár keressük a megoldásokat, hogyan tudnánk a fájdalmat enyhíteni, a másik hiányát könnyebben feldolgozni, sok, látszólag jónak tűnő megoldásról derülhet ki, hogy többet árt, mint használ.

– A dél-koreai anya esetéről még nem hallottam – reagált Puskás Béla, a Somogy Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatója. – De nem gondolom, hogy elősegíti az anya felépülését a gyászból. Ha a másik elvesztésének fájdalmát egyfajta lelki betegségnek tekintjük, akkor a gyógyulásnak is meg kell adnunk az időt. A tapasztalatok azt mutatják, és törvényi rendelkezéseink is ezt támasztják alá, körülbelül egy év alatt lehet felépülni a gyász okozta traumából. Természetesen ez egyénenként is változhat.

Ugyanakkor Puskás Béla elismerte azt is, hogy a digitális szolgáltatások begyűrűznek a temetkezési szolgáltatások piacára is. Így például ma már Somogyban is rendelhet bárki olyan sírkövet, melybe egy chipet építenek, amihez hozzáérintve a telefont, képeket, hangokat tölthet le az elhunytról a sírhoz kilátogató. – De ennél a megoldásnál is fontos kiemelni, hogy a gyásznak nemcsak ideje van – folytatta az ügyvezető –, hanem helye is, mégpedig a temető. Sok más országgal ellentétben hazánkban engedélyezett az urnák hazavitele, amit nagyon káros megoldásnak tartok a felépülés szempontjából. Mert ha valaki folyamatosan szembesül a másik hiányával, akkor nem tud meggyógyulni a lelki betegségéből. Emlékezni szeretteinkről a temetőben kell, nem véletlenül alakult ez így az évszázadok alatt. Volt olyan fiatal apuka, aki elhunyt felesége hamvait hazavitte otthonába, ahol tovább nevelte egyedül három gyermeküket. Pár hónap után aztán visszavitte a hamvakat a temetőbe, mert belátta, ez senkinek nem jó, sem ő, sem a gyerekek nem találtak megnyugvást.

– A temetés, a búcsúzáshoz kapcsolódó több évszázados szokások segítik a lelki felépülést – erősítette meg Puskás Béla gondolatait Várszegi Csilla pszichiáter is. – A szembenézés az elmúlással, a kialakult helyzet reálisan szemlélése mind olyan szempont, mely a lelki sebek gyógyulásához vezetnek. Magam is azt gondolom, hogy az ilyen virtuális találkozások inkább csak fenntartják a sérült lelkiállapotot, semmint segítenék a gyógyulást. Elhunyt szerettünk a szívünkben, az emlékeinkben kell, hogy tovább éljen, ez így természetes. Egy adott fájdalom fenntartása betegséggé is válhat hosszú távon. Mert a veszteséget, fájdalmat meg kell élni, nem szabad elfojtanunk sem. De ha olyan megoldásokhoz folyamodunk, amik ezt az állapotot fenntartják – és a virtuális valóság ilyetén alkalmazása is lehet hasonló –, akkor az könnyen kórossá válhat.

Tovább ötletelnek

Noha innovatív megoldás számítógépes programmal előállítani elhunyt szerettünket, a szakértők egyelőre inkább rossz megoldásnak tartják. Mint elmondták, minimum további vizsgálatokat tartanak szükségesnek az ilyen technológiák hatásmechanizmusát illetően. De a digitális ipar nap mint nap további ötletekkel áll elő: arról is tudomásunk van, hogy évek óta fejlesztik azt a robotot, melybe az elhunyt korábbi üzeneteit betáplálva életszerű beszélgetéseket lehet vele folytatni.