Megállt az elvándorlás – aki akart, mostanra elment a falvakból

Két házat is eladtak legutóbb Patalomban a frissen betelepülőknek. Egy kétgyermekes, fiatal házaspár is a faluba költözik, ők visszatérőknek számítanak. Családi okok vezették őket ebben a döntésben, tudtuk meg Keszler Ferenc polgármestertől.

Akinek mehetnékje volt, már elment, fogalmazott Kozma László, Vízvár polgármestere, aki szerint ezért nincs kitelepülési hullám náluk. Három-négy éve stagnál a születések és a halálozások száma: évente négyen-öten halnak meg a helyiek közül, és ugyanannyi újszülött látja meg a napvilágot. Így évek óta 510-en élnek a Dráva-parti faluban.

– Ahányan elköltöznek, annyian települnek be, és ez nem több a természetes fluktuációnál, amelyben főként családi okok játszanak szerepet – mondta Kozma László. – De az sem tagadható, hogy a munkahelyek hiánya rányomja a bélyegét a települések lélekszámának változására. A készülő Modern Falvak Program sokat jelenthet majd a települések jövőjét illetően, mert ha az infrastruktúrát fejlesztik, a települések vonzóbbak lehetnek.

Somogyszilen 750-en élnek, közülük 150-160 idős. Sámoly Ferenc polgármester szerint van népességmozgás, jönnek is, mennek is a fiatalok. Legutóbb egy kaposvári házaspár vett házat a faluban. A polgármester azt tapasztalja, hogy a fiatalok inkább Budapestre, vagy Győr közelébe költöznek a munka miatt, az nem jellemző, hogy külföldre mennének.

Bőszénfán az utóbbi egy-két évben nem változott a lakosság száma. Ezt Nyitrai István polgármester nagy pozitívumnak tartja, hiszen korábban jelentős csökkenést szenvedtek el. Most 515-en élnek a községben, de tíz-tizenöt éve még 616-an voltak. A fogyás mostanra azonban megállt.

– Érezhetően a jobban fizető megyék irányába indultak korábban, nem számottevő azoknak a száma, akik külföldre mentek, én csak hét-nyolc helyi fiatalról tudok, akik idegen országba indultak szerencsét próbálni – mondta Nyitrai István. – Most azonban van nálunk egy korosztály, amely szülőként 2-3 gyereket is vállal. Így akár gyarapodhatna is a lélekszám, de ahhoz, hogy helyben marasztaljuk őket, nagyon fontos, hogy tovább segítsük a lakhatásukat. Ezért üdvözölnénk egy a kistelepülésekre szabott szociális lakásépítési programot.

Nagyon eltérően alakult az egyes területeken élők száma az országban, ez derült ki a Belügyminisztérium településszintre lebontott lakosságszámokat tartalmazó adataiból. 2011 és 2017 között Somogyban 12 ezer 617-tel lettünk kevesebben, ez 3,8 százalékos fogyást jelent. Ez a mutató nagyjából megegyezik a Dél-Dunántúl többi megyéjének, vagyis Tolnának és Baranyának az adataival. Ezzel nem állunk rosszul az országban, hiszen az említett időszakban Békés megyében 21 ezer 186, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 34 ezer 373, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 18 ezer 385 emberrel éltek kevesebben. A lakosságszám változásának nyertesei egyértelműen a fejlettebb régiók. Pest megye 54 ezer 066 új lakóval növekedett, és Győr-Moson-Sopron megyében is 6751 emberrel többet számlálhattak.

A nagyobb városokból költöztek el

A Belügyminisztérium adataiból megállapítható, hogy a legtöbben a vidéki nagyvárosokból költöztek el, vagyis ebben az évtizedben a legnagyobb népességvesztést elsősorban a Budapesttől távolabb fekvő, magasabb lélekszámú városok szenvedték el. Megyeszékhelyek és a megyei jogú városok állnak a lista élén, a 20 legnagyobb vesztes összesített fogyása eléri az 55 ezret. A lista élén Miskolc áll, ahol a fogyás 8591 embert jelent. Pécs követi 4451 távozóval. Kaposváron 2011 és 2018 között a csökkenés 2859 a Belügyminisztérium statisztikája szerint.