Bahart: tíz- vagy százmilliók maradnak az önkormányzatoknál az állam visszatérésével

A települések többsége egyúttal megkönnyebbült attól, hogy január 31-ig tulajdoni hányaduk arányában nem kell kifizetniük az összesen 1,42 milliárd forint tőkejuttatást, ami 2008-ban feltétele volt annak, hogy ingyenesen kapják meg az államtól a társaság 49 százaléknyi, kisebbségi részvénycsomagját a már korábban átvett többségi pakett mellé.

Beszámoltunk róla, hogy a január 25-i közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, ami szerint az állam a 1,424 milliárd forintnyi tőkejuttatás elengedésével újra részvényessé válik a Balaton-part meghatározó cégében.

Balassa Balázs, a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke azt mondta: régebb óta zajlottak tárgyalások a Magyar Turisztikai Ügynökséggel arról, hogy a kormány engedje el az önkormányzatok tőkejuttatási kötelezettségét. Hozzátette: szorított a határidő, így többségében megkönnyebbülhettek az önkormányzatok, hogy mentesültek a fizetési kötelezettségüktől mindamellett, hogy számoltak a kiadással. A büdzsékben maradó összeggel az idei költségvetésben már tervezhetnek a települések, saját fejlesztésekre költhetik a pénzt.

A Balatoni Hajózási Zrt-ben a legnagyobb részvényese mintegy 44 százalékos tulajdoni hányaddal Siófok, a második Keszthely 12, míg a harmadik Balatonfüred a részvények 9 százalékával. Siófoknak 776 millió, míg a kisebbek települések közül Balatonboglárnak 106, Balatonföldvárnak pedig 78 millió forint körüli fizetési kötelezettsége lett volna január 31-ig.

Mészáros Miklós, Balatonboglár polgármestere úgy nyilatkozott, ha nincs a kormányhatározat, az nagyon megszorította volna a városi kasszát. A városvezető szerint azzal, hogy az állam tulajdonosként visszatér a Bahartba, lehetőség lesz a fejlesztések megvalósítására, és a feladat így már nem az önkormányzatokra hárul. Hasonlóan vélekedik Holovits Huba, balatonföldvári polgármester is, aki azt mondta: ideológiailag lehet vitatkozni azon, hogy kinek a felelőssége, hogy a szolgáltatások működjenek a Balatonnál, vagy, hogy a helyieknek mekkora a beleszólása a dolgokba.

– Az elmúlt 10 év bebizonyította, hogy anyagi források hiányában az önkormányzatok nem tudtak stratégiai jelentőségű fejlesztéseket megvalósítani a személyhajózás, a vitorláskikötők vagy a kompközlekedés terén. 2008-óta az önkormányzatok nem tudtak forrásokat felszabadítani a cég feltőkésítésére, ez a kérdés megoldódik az állami szerepvállalással – mondta a földvári polgármester.

Az állami szerepvállalás részleteiről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tárgyal az önkormányzatokkal, a szerződések megkötésére a hónap utolsó napjáig adott határidőt a kormányhatározat. A megállapodások a Bahart keddi közgyűlésén meg is születhetnek.