interjú

2019.02.10. 18:44

Eszcájgzörgésként kezdte, most saját darabjának főszereplője

Kellékes a színpadon – ilyen is csak a kaposvári színházban fordulhat elő. S az is csak a Csikyben történhet meg, hogy a színpadi háttérmunkás egyszemélyes produkciója tökéletesen működik, s nézőtereket tölt meg.

Turbéki Bernadett

Kiss István – vagy ahogy a színház kelléktárvezetőjét a hozzá közelebbiek szólítják, KissPista – eredetileg színész szeretett volna lenni, ám a sors más hivatást választott neki. Ő viszont a kaposvári kelléktárban eltöltött 29 év után is az az ember maradt, aki nem ismer lehetetlent. Nemrég úgy döntött, kilép a kulisszák mögül, és a színpad rivaldafényes oldalán meséli el a nagyérdeműnek 29 kaposvári színházi év során kellékesként gyűjtött tapasztalatait. A hét bármely napján képes csütörtököt mondani – ez a címe egyszemélyes műsorának, amelyet először a földvári szabadtéri színpadon adott elő, most pedig a színház műsorára is felkerült.

A nézőtéren nagyon sok színész és színházi dolgozó ül. Kíváncsiak kollégájukra és a három évtized történeteire. Ők értik igazán a mondandót, hiszen róluk szólnak. Szerencsére az előadást hallgatva gyorsan kiderül: nem kell túlzottan bennfentesnek lenni, hogy értsük, elegendő a régóta tartó Csiky-rajongás is.

Mintha együtt iszogatnánk a színházi büfében, úgy kapjuk a sztorikat. Ezt a hangulatot erősíti a gyógynövényes párlat is, amellyel előadás előtt kínálnak meg bennünket. A kellékes nem a függöny mögül, hanem az alól bukkan elő, talán a saját munkája iránt érzett szakmai alázat sarkallja erre. Megtudjuk, hogy egy sikertelenül alakult színművészetis felvételi vizsga után érkezett Kaposvárra.

– 1989 augusztus harmincadikán olyan bátor vezetői és vezető színészei voltak az akkori Csikynek, hogy még engem is felvételiztettek csoportos szereplőnek – mondta. – Babarczy László, Ascher Tamás, Jordán Tamás, Lázár Kati, Pogány Judit, Molnár Piroska, Lukáts Andor, Csákányi Eszter, Mohácsi. Most nyolc Kossuth-díjast mondtam ám… Én már úgy mentem be, hogy leültek tőlem. Na, mondom, megijedtetek? Mert mifelénk a messziről jött vendéget állva szokás fogadni. Valahol a tánctudás körül bukott el, hogy a színpad fényes oldalára kerülhessek. Ítélethirdetéskor Babarczy tanár úr csak annyit mondott, hogy nincs több szállásuk, majd értesítenek. Dehogy értesítetek, válaszoltam, az én falum – Husztót – olyan kicsi, hogy évente csak egyszer jár a posta. Itt maradok én, akárminek! Így lett belőlem színházi akármi.

Első színpadi megmozdulására máig büszke: ő volt az eszcájgcsörgés az Öngyilkos című darabban, olyan partnerekkel, mint Koltai Róbert és Pogány Judit. Koltainak akaratlanul is többször tört borsot az orra alá: hol egy véletlenül túltöltött tintásüveggel, hol egy záptojásból készült villásreggelivel… Megtudjuk azt is, hogy mi köze a Bűvös erdő ötméteres, összehajtogatható fenyőfájának az igazi színészethez.

– A kisebb fákat cseréltük, de az erdő díszét nem értek rá kicserélni. Két hét után már csak csontváz volt. Pont olyan kopasz, mint az én fejem lett, mostanra – mesélte a kellékesből lett alkalmi színész. – És ehhez kellett az igazi színészet: elhinni és elhitetni, hogy ez az erdő legszebb fája.

Kiss Pista egy pillanatra sem áll meg; jön-megy, öltözik-vetkőzik, hajat mos, és közben ontja a vicces-tanulságos színházi sztorikat. Könnyesre nevettet bennünket, s közben ráébreszt, hogy a színház mennyire nem csak móka és kacagás. A műsornak akkor is mennie kell, ha betegség, családi tragédia vet rá árnyékot. Jókedv és meghatottság váltja egymást, egyszer a nevetés, másszor az elérzékenyülés csal könnyeket a szemekbe. A lelkünket bölcsességekkel, no meg egy kis lélekmelegítő gyógynövénypárlattal ereszti végül útjára a színházi kellékes… S miközben araszolunk kifelé a nézőtérről, egyre erősebb bennünk a meggyőződés, hogy Kiss István előadása minden szempontból unikum!

Koltai Róbert orra alá többször borsot tört a kaposvári kellékes

Hamar lehorgonyzott a Kultkikötőben

Kiss Istvántól azt is megtudtuk: neki köszönhető, hogy a mai napig működik a Kultkikötő. Az első előadások ugyanis még nem mentek olyan gördülékenyen, sokszor cérnaszálon függött az egész produkció. A kellékes volt az nemegyszer, aki túlnőve a kereteken megoldotta a nehézségeket. KissPis­ta nemrég egy könnyelmű kijelentést tett Földváron. Azt találta mondani, hogy ő is megtöltene egy százfős nézőteret a Kultkikötőben. Fogadásból készült el a műsora, s ezt most a Csiky Gergely Színház is műsorra tűzte. S olyannyira telt házas eseménynek számít, hogy még a bennfentesek is nehezen szereznek jegyet rá. Ez persze ne tartson vissza senkit, hiszen – mint ahogy KissPista is tartja – a színházban nincs lehetetlen!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában