átjelentkezés

2018.03.05. 17:30

A félévi értesítő után – váltani sohasem lehet késő

Az értesítőben szereplő eredmények meghatározhatják a diák további pályafutását. Nem ritka, hogy családi ünnepet rendeznek, ha a gyerkőcöt felveszik a hőn áhított középiskolába.

Turbéki Bernadett

Ám mi történik akkor, ha a diák hónapokon keresztül mégsem él a lehetőséggel, és nem hozza az intézményben elvárt átlagot, kiderül, hogy igazából tévedés volt felvenni őt? Évismétlés, vagy másik iskola? Ezek kerülnek a mérleg serpenyőibe.

Félévkor a legtöbb helyre már nehéz átjelentkezni, ám előfordul, hogy a fiatalok alacsonyabb követelményrendszerű középiskolába veszik az irányt. A gond akkor kezdődik, amikor egy gimnazista nem találja helyét az adott intézményben, mert ha szakközépiskolába menne át, a szaktárgyak pótlása újabb akadályt jelenthet neki.

Kaposváron, a Munkácsy Mihály Gimnáziumban 180 diák kezdte a 9. évfolyamot szeptemberben. Ebben az intézményben alacsony a lemorzsolódási arány, főleg tanulmányi eredmény miatt nem jellemző.

– Kilencen mentek el félévkor az intézményből – tájékoztatott Gyallai Katalin, igazgató. – Döntésükben nem a tanulmányi eredményük játszott szerepet. Leginkább lakóhelyváltás miatt választottak másik iskolát – mondta az igazgató. Hozzátette: intézményükben többféle képzés közül választhatnak a diákok. Ha egyik szak nem válik be, iskolán belül is megoldható az átjelentkezés, ha azt a pedagógusok szakmai konzultációja is jónak látja. Ilyenkor egyeztetnek a lehetséges intézménnyel, amely a diákot fogadni tudja. Gyallai Katalin szerint a gimnazistákat leginkább a zenei-, és a sportpályafutásuk szólíthatja el a Munkácsyból.

Az Eötvös Lóránt Műszaki Szakközépiskolában kicsit más a helyzet. Innen nemcsak elmennek, akik nem ide valók, hanem érkeznek is ide diákok erősebb követelményű iskolákból. Az intézmény szeptember 30-ig tudja fogadni azokat, akik mégis itt tanulnának.

– Ezt az iskola pedagógiai programjában is rögzítettük. Jellemzően azonban félévkor jelennek meg azok a gimnáziumi tanulók és szüleik, akik a félévi értesítés után látják be, hogy a gimnázium helyett szerencsésebb lenne a szakképzés rendszerében folytatni a tanulmányaikat – mondta a Weimann Gáborné, a gépipari igazgatója. Hozzátette: az ősz folyamán öt, félévkor pedig egy tanulót vettek át. Ez utóbbit a nyelvi előkészítő évfolyamon tudták elhelyezni, mert ott még nincs szakmatanulás. Az igazgató elmondta: szívesen fogadják az átjelentkezőket, amíg a szakmai tárgyak könnyedén pótolhatóak.

– Elsődleges célunk a lemorzsolódás csökkentése és a gyerekek képzésben tartása – ezt már Torma Sándor, a Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója mondta. – A nálunk működő mentorálási rendszer is segít ebben- mondta az igazgató. Hozzátette: ha a diák nem teljesít az általa megjelölt képzésben, igyekeznek intézményen belül megoldani az átjelentkezését. A mezőgazdasági szakképzést választók között évente négy százalékos a lemorzsolódás, ami 10-13 főt jelent, ám idén harmincan választottak valami mást, mint amit addig tanultak. Közülük tizenhárman jelentkeztek át másik intézménybe, a többiek iskolán belül váltottak könnyebb szakra.

– Gyakran a szülők és a tanulók nem tájékozódnak alaposan, hogy mit is tanítunk a mezőgazdasági iskolában, és előfordul, hogy meglepődnek, hogy a gyakorlati foglalkozásokon állatokkal is találkoznak – mondta az igazgató.

Torma Sándor elmondta: A mezőgazdasági szakközépiskola, csakúgy, mint valamennyi középiskolai intézmény, nyílt napok alkalmával igyekszik átfogó tájékoztatást nyújtani. Ők például a pályaválasztókat még tankert-bemutatóra is meghívják. A Szakmák éjszakája rendezvényüket is meghirdetik és részt vesznek valamennyi pályaválasztási rendezvényen. Ha a leendő diákok és szüleik ellátogatnának a kinézett iskola, hasonló rendezvényére, nem érné őket később meglepetés a félévi értesítő kézhezvétele után.

A lemaradást szinte lehetetlen bepótolni

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az átjelentkezők szülei is sokszor nehezen értik meg, milyen lemaradást halmoz fel egy félév alatt a tanuló, különösen a gyakorlat képzés tekintetében.

– Összességében helytálló az a megállapítás, hogy az alacsony gyereklétszám és a gimnáziumok nagy kapacitása miatt több esetben fordul elő az, hogy olyan tanulók is bekerülnek, akik az ott meghatározott elvárásoknak utána nem tudnak megfelelni – mondta Weimann Gáborné. Hozzátette: Az is igaz, hogy egy 14 éves tanuló sokszor nem tudja még helyesen felmérni, hogy mit is szeretne, még a szülei segítségével sem.

Nem csak a tanulmányi eredmény játszik szerepet a lemorzsolódásban

Előfordul, hogy a diákok nem átjelentkeznek, hanem egyszerűen csak ott hagyják az intézményt. Nem fejezik be tanulmányaikat, hanem inkább dolgozni mennek. Ebben nagy felelőssége van a családnak is.

– Gyakran olyan élethelyzetbe kerülnek, hogy a tanulmányaikat nem is tudják befejezni. Például van, aki elmegy inkább kevesebb bérért dolgozni, csak hogy a családját segítse, minthogy elvégezne egy később jól jövedelmező szakmát – mondta Laki-Lukács Péter, a nagybajomi Kolping Katolikus Szakközépiskola és Kollégium az igazgatója. Hozzátette: Náluk sokan be sem érnek a tanítási időre, vagy egyszerűen azt látják otthon, hogy a szülők sem dolgoznak. A Kolping középiskolában a kilencedik évfolyamon két osztályt is indítanak, ám a szakmát választók között annyira magas a lemorzsolódás, hogy tizedikben már egy osztálynyi diák folytatja náluk tanulmányait.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában