Fényévekre vagyunk még attól, amit a csillagokról tudhatnánk

– Hogyan lehet egy átlagember érdeklődését felkelteni a tudomány iránt?

– Manapság ez egy nehéz kérdés. Én mindig azt mondom, hogy a gyerekeket leginkább a kézzel fogható dolgok érdeklik. Ez még a mai világban is igaz, amikor mindenki a kütyüket helyezi előtérbe. Nekem az a tapasztalatom, hiába mutatok a számítógépen egy felvételt a Holdról, az nagyon távol van attól az élménytől, amikor valaki először látja meg a krátereit a saját szemével. Ezért is nagyon fontos, hogy itt a zselici csillagos égbolt park. Sokan eljönnek egy sétára vagy a csillagvizsgálóba, ez mind kézzelfogható élményt nyújt.

– Akkor végső soron közelebb lehet vinni a tudományt az emberekhez?

– Igen, én úgy gondolom, hogy a gyerekek, különösen a kicsik, még fogékonyak. De sajnos mostanra az oktatási rendszer eljutott odáig, hogy ezt a kezdeti fogékonyságot inkább kiölik belőlük. A pedagógusoknak ritkán van lehetőségük arra, hogy egy jó kísérletet előkészítsenek fizikaórára, így nehéz megtartani azt a természetes érdeklődést, ami megvan bennük.

– Fontos lenne, hogy többet tudjanak és tanuljanak a gyerekek a csillagászatról?

– Mindenképpen, már csak azért is, mert Magyarországon a csillagászat oktatása nagyon háttérbe szorul. Amikor még a fizika, a földrajz keretében is oktattak csillagászatot, a tanárok arra használták, hogy az érettségire felkészültek. Manapság pedig már az óraszám is kevesebb és ki is marad ez a tanórákból. Pedig a csillagászat azért is egy jó lehetőség, mert ez egy olyan tudomány, ami érdekli a gyerekeket. Egyszerre szép, de mellette nem csak élményeket ad, hanem a tudomány felé irányít.

– Miért fontos a csillagászat, mint tudomány?

– Ezt a kérdést többféleképpen megközelíthetjük. Mindig is érdekelte az embert a csillagászat. Egyetemes kultúránk része a csillagos égbolt. Úgy nevezték el a csillagképeket, hogy azokban legendák, történetek vannak. A csillagászattal elmehetünk a kultúra irányába. Sok előadást tartok a témában és a kedvencem, amikor a csillagászatot összekapcsolhatjuk bármivel.

– Mi mindent köszönhet a hétköznapi ember még a csillagászatnak?

– Az internet létrejöttét egyrészt a csillagászat, másrészt a részecskefizika indította el. Amelynek kevés lenne a csillagászattal való kapcsolódása, de manapság már majdnem minden háztartásban van egy kerámia főzőlap. A tetején található üveget azért fejlesztették ki, mert a távcsőtükrökhöz kellett egy csillagvizsgáló építése során. Ha az űrkutatást nézzük, a GPS például onnan származik.

– Milyen jelenleg a csillagászat helyzete?

– A csillagászatot szakmaként művelők száma nagyon csekély, mégis nagyon sok műkedvelő van. A Magyar Csillagászati Egyesületnek van ezerhatszáz tagja, akik nem tanultak csillagászatot, de érdeklődnek. Persze jó a matematikát, fizikát ismerni, de rengeteg olyan lehetőség van, amely elérhető és megérthető. Különösen a csillagos égbolt hatalmas élmény, egy egyszerű távcsővel megfigyelhető.

– Jó, hogy sok az amatőr csillagász?

– Igen, jó abból a szempontból, hogy ez sokat segít a tudomány eljuttatásában még több emberhez. A csillagászat történetében mindig is nagyon sokan voltak, akik amatőrként művelték. Én magam is sokszor dolgoztam amatőr csillagászoktól származó adatokkal. Divatos téma a más csillagok körül keringő bolygók kérdése. Húsz évvel ezelőtt még csak pár csillag körül ismertünk bolygókat, ma pedig már majdnem hetente hallunk ilyenek felfedezéséről. Ezekben is szerepeltek amatőrök, akik a nagy adatbázisokat fürkészve megtalálták az exobolygókat.

– Amikor ilyenek felfedezéséről hall egy átlagember, mennyire kell ezekre odafigyelni?

– Az exobolygók mind mások. Amiért elsősorban oda kell figyelni rájuk, az az, hogy a csillagászatban rengeteg olyan dolog van, amely az ember alapvető kíváncsiságával kapcsolatos. Például, hogy vannak-e bolygók a világegyetemben, ahol lehetséges az élet, illetve van-e élet a Földön kívül. Az exobolygóknál azok az izgalmasabbak, amelyekről kiderül: hasonlóak lehetnek a mi Földünkhöz.

– A klímaváltozás kapcsán az aktivisták mindig azt mondják, hogy nincs „B” verziónk, vagyis nincs B bolygó.

– Számunkra valóban csak ez az egy bolygó van. A megfigyelési technológia egyre pontosabb, sok mindent tudunk megmondani egy bolygóról. Elképzelhető, hogy mondjuk húsz év múlva, vagy hamarabb sikerül kimutatni egy bolygóról, hogy lakható lenne számunkra. De ez nem segít, mert ha száz fényévnyi távolságra van tőlünk, akkor is elérhetetlen számunkra.

Zenélő csillagok

Kolláth Zoltán 1986-ban fejezte be egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) TTK fizikus és csillagász szakán. A PhD-fokozatot 1990-ben, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktora címet 2003-ban szerezte meg. 2012-ben a Szegedi Egyetemen habilitált. Huszon­nyolc éven keresztül az MTA Csillagászati Intézetének kutatója, majd tudományos igazgatóhelyettese volt. A Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, az MTA köztestületének és számos nemzetközi és hazai tudományos szervezet tagja. Kolláth Zoltán 2013 óta oktat Szombathelyen. A csillagászati megfigyelések és elméleti modellezések eredményeinek hallhatóvá tételével érdekes lehetőséget teremtett a zenei kapcsolatokra is. Keuler Jenő zeneszerzővel folytatott együttműködéséből 3 zenei kompozíció született, hangzó anyagait felhasználta az Oscar- és többszörös Grammy-díjas zeneszerző, John Legend is.