Hazatérő egyetemistákat várnak a szülőfaluba

Visszatért a lakóhelyére és az államigazgatásban helyezkedett el egy balatonmáriafürdői fiatal, miután elvégezte a főiskolát. Sokszor azonban a távoli nagyvárosban kezd új életet a lediplomázott somogyi diák. Balatonmárián az önkormányzat évente tíz-tizenöt felsőoktatási hallgatónak ad ösztöndíjat, fejenként 30 ezer forintot.

– A Balatonnál általában a vendéglátásra és a turizmusra lehet egzisztenciát építeni, leginkább az ezt tanuló fiatalok térnek vissza – jegyezte meg Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere. Ennek lehet jövője, hiszen ipart a tópartra és a háttér-településeire nem célszerű építeni. Balatonfenyvesen mostanában az a jellemző, hogy diplomás betelepülők fognak vállalkozásba. Sőt nemrég egy mentőorvos is ideköltözött. Lombár Gábor hozzátette: ezzel együtt a Balaton megtartóerején még lehetne javítani, hiszen a szezonalitás még mindig gondot jelent. Úgy véli, hogy diplomások megyénkbe csábítását növelné az interneten végezhető távmunka terjedése.

A megyeszékhely közelsége miatt a Kaposvár környéki falvakban is akadnak betelepülő, vagy helyben maradó felsőfokú végzettségűek. Belső-Somogyban és a Dráva mellett már egyre kevésbé marad otthon a diplomás. Csokonyavisontán évente hét-kilenc felsőoktatási hallgató kap ösztöndíjat az önkormányzatról. Az oktatás és a közszféra – ezen a két területen számíthat a falu a hazatérő egyetemistákra Harasztia Attila polgármester szerint.

A legkevesebben a kis falvakba térnek vissza. Somogyzsitfáról legutóbb egy lány diplomázott Pécsen, de az ő hazatérésére nem számíthatnak.

– Mindenkire büszkék vagyunk, aki innen indulva jut valamire – mondta Papp János, Somogyzsitfa polgármestere. – Örülnénk, ha maradna nálunk az egyetemet végezett fiatal, de tudomásul kell venni, ha elszippantja a város, mert ott kap munkát.

Tavaly a munkaképes népesség 31 százalékának volt felsőfokú végzettsége az Európai Unióban, derült ki az Eurostat friss jelentéséből. A hazai régiók közül csak a közép-magyarországi veri az uniós átlagot a maga 35,6 százalékos eredményével. Több helyütt ugyanakkor 20 százalék alatt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya: ilyen az Észak-Alföld és Észak-Magyarország. A KSH adatai szerint a Dél-Dunántúlon tavaly a 394 ezer aktív munkavállaló közül több mint 79 ezer ember végzett főiskolát vagy egyetemet. Csak összehasonlításképpen: 1992-ben 432 ezer ember dolgozott a régiónkban és közülük 48 ezernek volt felsőfokú végzettsége.

Minden ötödik ember diplomás

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma nagymértékben emelkedett az országban: 2001 óta megduplázódott. Mára minden ötödik 20 éves vagy annál idősebb embernek van diplomája. Az 1960-as évekig a diplomások 80–90 százaléka férfi volt. 2001-re az arány kiegyenlítődött, és 2016-ban a diplomások 56 százaléka már nő volt. A 15 éves és annál idősebbek közül a megyeszékhelyen élők 19 százaléka legfeljebb alapfokú végzettségű volt, a községekben élők 37 százalékának nem volt általános iskolánál magasabb végzettsége. 2016-ban Somogyban a 20 éves és annál idősebb népességben a diplomások aránya megközelítette a 16 százalékot. Ezzel nem maradtunk le: az országban a megyeszékhelyeken 28, a többi városban 18, a községekben 11 százalékos a diplomások aránya. A megyék közül Pest megyében átlag feletti, 23, miközben Nógrád megyében csupán 12 százalék az arányuk.