Illatukkal gyógyítanak egy keramikus ékszerei

– Mióta az eszemet tudom, keramikus szerettem volna lenni – mesélte Balazsiné Balaskó Mária. – Pici gyerekkorom óta imádtam rajzolni, gyurmázni, alkotni. Ahol laktunk, egyszer kiásták a patak medrét. Ott találkoztam először a szürkés-kékes anyaggal. Jó volt kézbe venni, hűvös volt, lehetett mintázni belőle. Tímár Laci bácsihoz vittek el tanulni, később pedig a Fazekas Szövetkezetnél tanultam meg a folyamatot 1977-ben- emlékezett vissza a kezdetekre a keramikus, aki 1981-ben végezte el a pécsi művészeti szakközépiskolát, ahol Knoll Éva volt a példaképe. Majd újra a Fazekas Szövetkezetnél tevékenykedett kilenc évig. Ám mindig is szeretett apróságokat készíteni. Pályája elején apró csengettyűket alkotott azoknak, akik segítették abban, hogy azt csinálhassa, amire gyerekkorától kezdve vágyott. 1992-ben aztán saját műhelyt nyitott Kaposújlakon, ahol folytathatta saját ötleteinek megvalósítását.

Elsősorban használati tárgyakat készített, lakásdíszítéshez pedig vázákat, kaspókat, és a kis „szeretetcsengők”-ből is sok született kezei alatt. – Ezek a csengők bejárták szinte az egész világot. Még Ausztráliába is került belőlük. Huszonöt féle színben készültek és nem akadt közöttük két egyforma, teljesen egyedi darabok voltak. Jó érzés, hogy másoknak is tetszett – mesélte az alkotó, aki akkoriban már szobrokat is készített. Közben kézműves foglakozásokon és nyári táborok keretében adta át tudását az ifjúságnak.

– Olyan dolgokat találtam ki, amelyeket a gyerekek is könnyen megvalósíthattak agyagból, benne rejlik az ősi technika, és sikerélményt ad nekik. – Közben ifjúsági referens, majd a Művelődési Ház vezetője lett Kaposújlakon, így szüneteltette kicsit a műhelyét, közben a keze is tönkrement, így nagyobb alkotásokra már nem szívesen vállalkozott. Az agyag azonban továbbra is dolgozni hívta, ezért kitalált valami teljesen újat, amiben kreativitását kiélheti. Olyat, amivel másokon is segíthet.

– A művelődési ház vezetése stresszes munkakör volt. Az interneten láttam illóolajokat, amelyek a közérzetet javítják. Nem varázsszerek ugyan, de nekem nagyon beváltak. Egy kerámiaékszerre cseppentettem belőlük, amelyet aztán egész nap a nyakamban hordtam, így a terápia akkor sem szakadt meg, amikor elmentem itthonról. Jó illata is volt, és úgy gondoltam, hogyha nekem segített, miért ne segíthetnék vele másokon is. A család mellém állt, a lányom a weboldalamat készítette el, a férjem pedig az üzleti részben segít – mesélte Marika, aki saját becenevéből a RIKA nevet adta az ékszereknek. Azt mondja egyben történelmi vonzata is van a névválasztásnak, mert Attila felesége volt Rika királyné, akinek neve a Réka egyik változata lehetett.

– Csakúgy, mint a csengőknél, az ékszereknél sem készül két egyforma. Egy hiányt igyekszem pótolni, mert korábban is voltak párologtatók, aromakövek, autóillatosítók, papírnehezékek, amire cseppenteni lehetett az illóolajokból, ám olyan, amit bárhol, bármikor magunkon hordhatunk és egésznap fejti ki hatását, eddig nem létezett.

Egy kicsit más, mint a többi aromaterápiás módszer

Míg egy párologtató helyhez kötött és csak az adott helyiségben fejti ki a hatását, addig egy aromaékszer biztosítja az egész napos párolgást a test hője segítségével. Ráadásul megfelelő helyen lehet viselni a belélegzéshez, vagyis a száraz inhalációhoz. Az 1000 fokon kiégetett agyagnak ugyanis porózus a szerkezete, így könnyen beszívja a rácseppentett illóolajat, ami később visszapárolog. Hatása akár három napig is érezhető, utána pedig jöhet az újabb cseppentés. Egy csepp olaj is napokig segíthet, az aromaékszerek kialakítása ugyanis lehetővé teszi a folyamatos és késleltetett párolgást is. Ám azoknak, akik nem jártasak az illóolajok világában, okvetlenül tanácsot kell kérniük képzett aromaterapeutáktól, nehogy éppen ellenkező hatást váltson ki a cseppentés, mint amit szeretnének.