Iskolai agresszió: védeni kell a gyereket, de a pedagógust is

Az elmúlt hetekben több hír született az iskolai agresszióról az országban. Egy diák kórházba került, mert a tanárnője kirántotta alóla a széket. A bíróság felmentett egy tanár, aki nyaklevesekkel és kokival tartott rendet az osztályban. A hasonló ügyek eltérő megítélését jelzi, hogy a Kaposvári Járásbíróságon tavaly elítéltek egy volt hetesi nevelőt, aki szintén fegyelmezési okból bántalmazta a gyermekeket.

– A fegyelmező eszközöket kivették a pedagógusok kezéből – állította Sándor, egy általunk megkérdezett dél-somogyi testnevelő tanár, aki harminc éve van a pályán. – Az írásos figyelmeztetés nem a leghatásosabb módszer. Már a vidéki iskolákban is érezhető, hogy romlott a gyermekek viselkedési kultúrája. Ezt nehezen viselem, mert számomra mindig az értékek számítottak. A mai gyerekek azokat a rendezési módokat veszik elő, amelyeket az interneten, a virtuális világban, illetve a filmeken látnak.

Az oktatásban zéró tolerancia van, tehát semmilyen módon nem lehet megérinteni a gyermeket, nem csak ütni, de ölelgetni sem lehet. Több lépcsőfok van a fegyelmezésre. Az első, hogy a tanár rászól a diákra. Ha ez nem használ, behívja az igazgatóiba, és ott beszélgetnek el. A következő lépés az osztályfőnöki intő, aztán jön az igazgatói intő. Közben behívathatják a szülőt. Az általunk megkérdezett somogyi iskolapszichológus szerint azonban azoknak a gyerekeknek ez nem elég, akik provokálják a tanárt. Ezért nehéz helyzetben vannak a pedagógusok.

– Nagyon jó, hogy védjük a gyereket, de ki védi meg a pedagógust? – tette fel a kérdést Mátraházi Tibor, iskolapszichológus. –Neki nap mint nap el kell viselnie, hogy beszól a gyerek, hátat fordít neki, a lába elé köpi a rágót, vagy megrúgja, mert ilyen esetekről is tudok. A szülő az iskolától várja a teljesítményt, és azt, hogy a pedagógus tűrjön. Ilyen feszített tempóban, magas osztálylétszámok mellett kevés idő jut a közösségépítésre. Úgy érzem, várható, hogy egyre több pedagógusnál el fog pattanni a cérna, mert nem bírják, hogy nincs eszközük.

Az a tanuló, aki aki provokálja a tanárt, a közösség munkáját is tönkreteszi, mert a többi gyerek ráfigyel, követi a rossz példát. Ha 2-3 problémás gyerek van az osztályban, ez a közösségre nagy súllyal nyomja rá a bélyegét, mert a csoportdinamika miatt a többiek értékrendjét is negatív irányba viszi.

Mátraházi Tibor hozzátette: egyre több Kaposvár környéki iskolában foglalkoznak kiemelten azzal, hogy protokollt alakítsanak ki az agresszív gyermekek kezelésére. Így nem kell spontán reagálnia a tanárnak egy szituációban, hanem az egész iskola egységesen léphet fel. Ezzel jobban tudnak hatni a gyermekekre. Nyolc vidéki iskolában kezdték, Kaposfő, Somogyjád, Nagybajom, és Csököly iskolája is szerepelt a programban.

A szülő házi feladata a nevelés

Az iskolapszichológus kifejtette: ahhoz hogy egy gyermek az iskolában sikeres legyen, van a szülőnek egy házi feladata, amit neki kellene megcsinálni. Megnevelni a gyereket arra, hogy tisztelettel beszéljen a felnőttel, megcsinálja, amit a tanár kér tőle, és akarjon tanulni, mert az neki sikerélményt hozhat. Ha ilyen gyerekek járnának az iskolába, akkor nem kéne védeni a gyereket megvédeni a tanártól, mert öröm lenne tanítani. Az iskolapszichológus azt látja, hogy, hogy sok szülő széttárja a karját, mondván ő sem bír a gyerekkel, oldja meg az iskola a problémát. Ez azonban a szülők közreműködése nélkül nehezen lehetséges.