Kihasználatlan tájházak

2019.08.26. 14:00

Lámpagyújtók a tájházban

Évente alig pár tucatnyian látogatják a somogyi tájházak nagy részét. A polgármesterek szerint a legnagyobb probléma, hogy nem tudnak állandó nyitvatartást biztosítani, ugyanis az üzemeltetésre és egy alkalmazott bérére nincsen ­pénzük.

Marosi Gábor

Több hónapja lakat van a mezőcsokonyai tájház bejárati ajtaján, az épületet már régóta nem látogatják turisták. Az 1884-ben épült házat öt évvel ezelőtt mintegy ötmillió forintos pályázati támogatásból újította fel a mezőcsokonyai önkormányzat. Az első évben még sokan voltak kíváncsiak a paraszti és a polgári életet bemutató kiállításra, manapság viszont elvétve az iskolások és a településről elszármazottak tévednek be a házba.

– Nincsen pénzünk az üzemeltetésre – fogalmazott Sudár Zoltán, Mezőcsokonya polgármestere. – Sajnos nem telik arra, hogy naponta nyitva legyen az épület és arra sem, hogy felvegyünk egy alkalmazottat. Nyilván szép dolog a régmúltnak, örökségünknek az őrzése, védelme, ápolása, de ez nagyon költséges feladat. Az is probléma, hogy nagyon kevesen látogatták az elmúlt években. Mezőcsokonya önmagában nem olyan település, hogy bővelkedne turisztikai látványosságban és nem is fekszik olyan helyen, ahol megállnának az emberek. Korábban több programot, például disznóvágást és kertészeti bemutató is szerveztünk a tájházhoz. Erre többen is kíváncsiak voltak, de ezenkívül nincsen nagy érdeklődés.

A szomszédos faluban, Hetesen is működik egy tájház. A Vikár Béla nevét viselő épületben is számos programot szervezett az önkormányzat, manapság viszont alig látogatja valaki az épületet. Török Tiborné, a település polgármestere megkeresésünkre elmondta: annak idején teljesen felújították az épületet, a fűtési rendszert azonban nem tudták kiépíteni, így vélhetően ez is befolyásolja a látogatottságot. – Télen az irodámban őrzöm a Vikár-dokumentumokat – hangsúlyozta Török Tiborné. Vannak olyan eredeti iratok, melyeket a hideg épületben nem lehet otthagyni, ezért ezeket az értékes „kincseket” télen a hivatalban tároljuk. A tájház tavasztól őszig használható, télen nem igazán.

Azt gondolom, hogy ha ki tudnánk építeni a fűtési rendszert, jobban reklámoznánk a tájházat és meg is tudnánk tölteni programokkal, akkor felkapott lenne – mondta Hetes polgármestere. Hasonló a helyzet Jutában is. A településen hat évvel ezelőtt adták át a tájházat, amely a régi idők tárgyait mutatja be. Az épületre azonban a helyieken kívül senki sem kíváncsi, zárva is van a ház. Major János polgármester elmondta: jövőre szeretnének felvenni egy alkalmazottat és megnyitni a közönség előtt a tájházat.

Népszerű a csökölyi tájház

Az iskolások mellett havonta húsz turista látogatja a csökölyi tájházat. Nagyobb rendezvényeken pedig ennél többen is kíváncsiak a régi korokat bemutató tárlatra. Az épületben a csökölyi fehér gyász, a régi eszközök, a háború előtti viseletek és a mezőgazdasági eszközök is megtalálhatók.

Nincs szükség ilyen intézményekre mindenhol a múzeumigazgató szerint

Ábrahám Levente, a Rippl-Rónai Múzeum igazgatója megkeresésünkre elmondta: gyakran előfordul, hogy amikor a településeken tájházat alakítanak ki, akkor nem kérdeznek meg olyan szakembert, aki elmagyarázná a működési nehézségeket, ezért fordulhat elő az, hogy több tájházat alig-alig keresnek fel a látogatók. Ábrahám Levente hozzátette: nem híve annak, hogy minden településen legyen egy régi korokat bemutató épület, hiszen az ilyenfajta kiállítás már nem feltétlenül vonzza az embereket. Manapság már sokan olyan helyeket keresnek, ahol élményeket szerezhetnek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában