Mindenkire szükség van a klímaváltozás elleni harcban

– Egy ilyen helyi kezdeményezés mitől tud egyedi lenni?

– A megyék közül elsőként mi ismertük fel ennek fontosságát. Egy kutatás eredményeképp nem csak tényszerűen, de adatszerűen is megtapasztaltuk a kílmaváltozás hatásait. Egy pályázatot adtunk be a stratégia kidolgozására, amelyre nyertünk is forrást. Egy teamet állítottunk össze akik annak érdekében dolgoznak, hogy az emberek számára érthetővé tegyék, milyen változások zajlanak a világunkban.

– Óriási hőmérséklet ingadozások vannak: egy héten háromfajta évszak körülményeit is megtapasztalhatjuk. A napokban hallhattuk a híradásokban, hogy Somogyban, Főnyeden megdőlt a melegrekord, hiszen február elején 18 Celsius fokot utoljára 1944-ben mértek. A városi ember lehet azt mondja: milyen jó idő van. De ez nem az, hanem inkább katasztrófa! Hatással van a flórára.

– Tavaly több gyümölcs és zöldségféléből kevés vagy nagyon rossz minőségű termett. Ez is a klímaváltozás számlájára írható?

– Igen, mivel az időjárásunk negatív irányban változott és teljesen felborult a négy évszak, ezt a növényi kultúrák sínylik meg. De az állatokra is hatással van: elég, ha a Somogy megyében is rohamosan szaporodó aranysakálra gondolunk. Valamikor a 19-ik században általános volt ez a faj, majd eltűnt és néhány éve újra megjelent.

– Milyen konkrét lépéseket tehetünk a hétköznapok során?

– Nagyon fontos, hogy az áruházláncokban ne vegyünk meg mindent feleslegesen. Egyszerűen megelőzhető a túlvásárlás: készítsünk bevásárlólistát és csak a szükséges dolgok kerüljenek a kosárba. Nem muszáj minden egyes levelet kinyomtatni, amely elektronikusan érkezik. Sőt igazából felesleges.

– A műanyagok környezetszennyező hatásáról szinte napi szinten hallunk.

– Igen, a kutatók szerint már annyi PET palack van az óceánokban, mint hal. Ezt furcsa kimondani, pedig ezek a tények. Vannak olyan szigetek az óceánokban, amelyek kizárólag műanyag hulladékból állnak. Rengeteg sokkoló képet lehet látni, ezek ijesztőek. Rávilágítanak arra, hogy a környezetszennyezés óriási probléma és, ha nem fékezzük meg, akkor ez a vesztünket okozza.

– Talán kicsit jogosan mondják a somogyi emberek, hogy az óceánok messze vannak tőlünk, és az „én kevés szemetem nem számít.” Ez valóban így van?

– Csak egy bolygónk van, egy otthonunk. Minden és mindenki számít: minden egyes eldobott szemét és szelektív kukába kerülő műanyaghulladék számít a klímaváltozás elleni harcban.

– Meg lehet állítani a klímaváltozást?

– Le lehet lassítani és aztán remélhetőleg meg is fog állni. Apró lépésekkel érhetjük el a célt, mivel itt is igaz, hogy sok kicsi sokra megy. A műanyagokat visszaszorításával, például: ne vegyünk minden vásárlásnál egy újabb nejlon szatyrot. Vagy, ha a vízfogyasztást nézzük: alapvetően egy háztartásban átlagosan négy csap van. Ebből egy biztosan csepeg, ezzel egy nap alatt egy liter víz folyik el. Ha egy négyezer lakásos települést veszünk, akkor a csepegéssel elfolyó tiszta víz mennyisége négyezer liter naponta. Ha egy héttel, hónappal, vagy évvel szorozzuk be, akkor az már óriási mennyiség. És ez csak egy település.

– Mit tehetünk a földjeink védelmében?

– Aki kertes házban lakik a különböző szerves hulladékokat összegyűjtheti és ma már ingyen lehet komposztáló edényekhez jutni. Ezekben kitűnő zöldtrágya állítható elő. Ez azért fontos, mert a mezőgazdaság már olyan szintre jutott, hogy a kiskertekben is lecsökkent a talaj humusztartalma. Dél-Somogyban abszolút nincs a földnek humusztartalma, homoksivatagok jelennek meg lassan. Humuszt kell a földbe vinni, ezt kezdhetjük kicsiben a saját kertünkkel.

– Mi a helyzet Somogy másik kincsével, az erdőkkel?

– Ezelőtt 15-20 éve még Somogyban kiváló erdőtalajok voltak, barna erdőtalaj. Ezek az évek során úgy leépültek, hogy a barna erdőtalaj barna földdé változott. Ezzel a legkiválóbb tölgyfélék számára fontos talajtípus tűnt el. Ebben a földben már nem maradnak meg az oxigéntermelésben kiemelten fontos kocsányos és kocsánytalan tölgyek, csak a csertölgy. Pedig gondoljunk csak bele egy százéves tölgyfa 18-20 ember oxigén szükségletét biztosítja életműködése során. Szükségünk van az oxigént termelő ökoszisztémára, azaz a fákra, amelyek kiszűrik a szén monoxidot a levegőből. Ezért aki csak teheti, ültessen fát!

– Sokan panaszkodnak például a legtöbb somogyi városban is megtalálható platánfákra. Ezek is alkalmasak ilyen célokra?

– Az a helyzet, minél nagyobb felületen fotoszintetizál a fa, az annál szerencsésebb választás. A platán ilyen szempontból az egyik legnagyobb felületű fafaj. Igaz nem a legnagyobb oxigént termelő ökoszisztéma, de hasznosak ezek a fák is, a káros anyagok megkötése miatt.

– Somogy megyében nagy természeti kincs a Balaton. A tó jövőjéért mit kell tennünk?

– A Balatonra különösen igaz, hogy hagyni kell a természetnek tenni a dolgát. Ne avatkozzunk be feleslegesen. A természetnek is megvan a maga ciklikussága, mint bármi másnak a világon, az hogy a Balaton vízszintje időnként 110 centiméter alá csökken, természetes. Ahogyan az is, hogy időnként 110 fölé emelkedik. Picit lehet rajta változtatni, de drasztikusan nem. Például a plázsok kialakítása nem egy jó irány, ahogyan a tóba hosszan benyúló stégeket sem tartom hasznosnak a tó szempontjából. Emellett folyamatosan biztosítani kell a Balatonnak azt, hogy a környezetszennyezés lehetőségeit kizárjuk. A befolyó vízfolyásokon keresztül ne érkezhessen szennyező anyag a tóba.

A legjobb megoldás a megelőzés

Azzal tehetjük a legtöbbet az éghajlatváltozás megállítása érdekében, ha már eleve nem termelünk hulladékot és nem pazaroljuk erőforrásainkat. Ezt pedig a felnövekvő generációknak kell megtanítani. – Minél előbb meg kell kezdeni a gyerekek tudatformálását – mondta Huszti Gábor, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke. – Játékos formában kell az ő szemléletüket alakítani, megtanítani nekik, hogyan kell szétválogatni a hulladékot. A felnövekvő generációt fel kell arra készíteni, hogy a jövőjüket ők alakítják. Megértetni velük Leibundgut idézetét: „Kultúránk az erdő irtásával kezdődött, és csak az erdő fenntartásával maradhat fenn”. De azt is mindenkinek meg kell értenie, hogy a földet csak kölcsön kaptuk az unokáinktól. És ha a gyerekek már arra vannak nevelve, hogy a természetet védjék ápolják, saját jövőjüket biztosítják.