Negyedével több hitelt vettek fel az emberek az idén

A kaposvári Bán Péter, független pénzügyi szakértőnek is az a tapasztalata, hogy a somogyi hitelpiacon az idén jóval több az érdeklődő, mint tavaly. Érződik az állami támogatások, a falusi Csok húzóereje, de sokan kivárnak az utolsó pillanatig az igényléssel. De a már megkötött hitelügyletek száma már így is öt és tíz százalék közötti növekedést mutat ebben az évben megyei szinten.

– Az elmúlt években annyira megnőtt a lakosság jövedelme, hogy ehhez képest még elmarad a hitelfelvételek száma – válaszolta érdeklődésünkre Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. – Sokkal gyorsabban nőtt a lakosság megtakarítása, mint a hitelfelvétele, ezt figyelembe véve egyáltalán nem számít óriásinak ez a hitelfelvételi boom, ami látszik kibontakozni.

Nincs azzal probléma, hogy nő a hitelszerződések száma, mert azt tudni kell, hogy a magyar háztartások hitelállománya korábban lecsökkent GDP arányosan 15 százalék alá, ami sereghajtó az egész régióban, tehát ha duplájára nőne a hitelállomány, az akkor sem jelentene problémát, hangsúlyozta Suppan Gergely.

Az általunk megkérdezett somogyi fiatalok óvatosan közelítenek a témához. – Nem vagyok híve a hitelnek, mert gondba kerülhet az, aki nem tudja visszafizetni – felelte kérdésünkre a mosdósi Bernáth Dávid. – Én inkább a munkám jóvoltából igyekszem előteremteni, amire szükségem van. A szakmám a vendéglátás, és mostanában jól fizet.

– Újabban mindenhol azt hallani, hogy vegyünk fel hitelt – mondta a kisgyaláni Sárközi Ernő. – Mi azonban tartunk tőle, nehogy a végén rosszul járjunk.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az idei első negyedévben 377 milliárd forint lakáscélú és fogyasztási hitelszerződést kötöttek az országban. Ezen belül a 200 milliárdot kitevő lakáscélú kölcsönök 18,5 százalékkal nőttek az első három hónapban, míg a 176 milliárdnyi fogyasztási hitelek majdnem 30 százalékos emelkedést mutatnak. 2019-ben összesen negyedével nőtt a hitelek száma, de ez nem azt jelenti, hogy ennyivel nőtt a hitelállomány, mert ebben az időszakban voltak kifutó hitelek is a piacon.

Növekedett az átlagjövedelem, és ezt még nem követik a hitelek

Egyes elemzések szerint a lakosság hitelfelvétele már eléri a válság előtti szintet, csakhogy 2008 óta majdnem két és félszeresére emelkedett az átlagfizetés. 2004-ben, amikor a hitelfelvételi hullám megkezdődött, még 100 ezer forint volt az átlagos nettó jövedelem, most pedig ez 240 ezer forint körül van országos szinten. Ehhez képest a hitelfelvételek még ott sem tartanak, mint a 2008-as válság előtt, vagyis az emberek a jövedelmeik alapján jóval többet is megengedhetnének maguknak. Így nem jelent problémát a hitelfelvételek emelkedése, mert hozzájárul a gazdaság növekedéséhez. Suppan Gergely hozzátette: 10-15 évvel ezelőtt, amikor beindult a hitelfelvételi láz, a bankok betétállománya sokkal kisebb volt. Emiatt a bankok hitelbetétmutatója felment 160 százalékra 2009-ig. Ez indukálta azt, hogy a bankoknak külföldről kellett forrás után nézni, és emiatt is indult be a devizahitelezés.