Nem találni falun hajléktalant, mert segítik az elesetteket

A nagyvárosban gyakran kéregetnek, ám a falvakban nincs nyomuk. Bár vidéken is élnek rászoruló, elesett emberek, a hajléktalanokat egy nagyvárosban hamarabb észrevenni. Faluhelyen azonban még mindig nagyobb az összefogás és gondoskodás, és személyre szabottabb a szociális háló. A falusi szegények között megjelenhet a szégyen és a bujkálás, de ott van a másikban a segítőkészség is. Minél kisebb egy település, annál inkább ismerik egymást az emberek.

Huszonöt éve polgármester Vésén Bertók László, de azóta nem találkozott hajléktalannal, nem csak a saját településén, de más környező falvakban sem.

– Falun általában mindenkinek van valakije, és felkarolják egymást a rokonok vagy ismerősök – mondta Bertók László. – Arról viszont nem tudok, hogy valakinek ne lenne nálunk hajléka, legalább egy viskója. Olyan már történt, hogy egy idős embert be kellett vitetni szociális otthonba, mert nem tudta ellátni magát, de neki is volt háza.

Vésén könnyű ingatlanhoz jutni, az egyszerűbbekért pár százezer forintos áron is hozzá lehet jutni. Ez olyan összeg, amennyiért a városból is kiköltözhetnek oda a rászorulók. Általában el is kelnek ezek az ingatlanok.

– Bérbe nem szívesen adják az itteniek az üres házakat a szegényeknek, mert félnek, hogy később nem tudják őket kiköltöztetni – folytatta Bertók László. – Szívességi lakásfelhasználók azonban vannak, akik csak a rezsit fizetik a tulajdonosnak.

Vésén több szociális bérlakás van, köztük hagyományos családi házak és egy nyolclakásos épület. Nagyon alacsony a bérleti díjuk, havi néhány ezer forintért már lakhatást biztosít az önkormányzat, és ezt még a segélyből is ki lehet fizetni.

Nemesdéden is van hasonló nehéz sorsú ember, de még neki is van ingatlana, tehát nem számít fedél nélkülinek. Kéreget, de nem csőlakó, foglalta össze Tompa Boldizsár Endre, Nemesdéd polgármestere. Szerinte a falvakban jobbnak mondható a szociális háló. Hozzátette: a nemesdédi önkormányzatnál ismerik ezeket az embereket, segítik őket és figyelnek rájuk. Szociális tűzifát osztanak, sőt fel is fűrészelik, ezzel is könnyítve az életüket.

Kevesebben fagytak meg

Százegyre nőtt a fagyhalál áldozatainak száma a tavaly szeptemberi hideg napok kezdetétől 2019 február 3-áig, közölte a Magyar Szociális Fórum. Az elhunytak többsége fűtetlen lakásokban vesztette életét a kihűléstől. A tavalyi télen, vagyis 2018 február 4-ig többen, szám szerint 114-en szenvedtek fagyhalált, vagyis az emberjogi szervezet szerint némileg csökkent a kihűléses halálesetek száma. Ebben valószínűleg szerepet játszhatott az is, hogy a hajléktalan törvény megjelenése óta egyre több fedél nélkül élő fordul az ellátóközpontokhoz, de még még így is sokan igyekeznek a szabadban átvészelni a hidegeket.