Patanyom árulkodik a bőszénfai Nemzedékek parkja dézsmálóiról

Állati ürülék, patanyom és lerágott növények tanúskodnak arról, hogy éjjelente több szarvas is megfordul Bőszénfán. Nemcsak a parkban dézsmálják a növényeket, hanem szívesen lakmároznak a focipályán is. Nyitrai István polgármester azt mondta, helyreállíthatatlan károkat okoztak a szarvasok, a 2012-ben telepített növényeket gyakorlatilag teljesen megsemmisítették.

– Az okozott kár hatalmas – mondta a polgármester. – Nem is a pénzről van szó, az csak egy „dolog”, hanem az eszmei értékről. Legalább tíz évet kell várnunk, hogy majd az újratelepített csemetéből olyan méretű fák legyenek, amelyek ennek a parknak visszaadhatják a varázsát. Volt itt az erdészettől egy igazságügyi szakértő és felmérte a károkat. Értetlenül állt ő is a dolgok előtt. A vadak ugyanis ilyenkor még találnak eleséget a természetes élőhelyükön, ennek ellenére bejöttek a faluba. Tavaly is volt bajunk a szarvasokkal, de akkor nem volt ekkora mértékű a kár. Most több helyre is építünk kerítést azért, hogy megakadályozzuk a szarvasok bejövetelét, de sajnos nagyon sok irányból meg tudják közelíteni a falut – tette hozzá Nyitrai István.

A megye más részein is gondot okoznak a szarvasok. Somogysárdon és környékén főleg a mezőgazdászok és kertművelők bosszankodhatnak a vadkárok miatt. Vígvári József, a Somogysárdi Nyíres Vadásztársaság elnöke megkeresésünkre elmondta: idén július elseje és november harmincadika közözött tizenegy millió forintnyi kárigényt jelentettek a gazdálkodók. A vadásztársaság ennek csak egy részét tudta kifizetni, hiszen az idei bevételük kevesebb volt, mint a vadkárok összege. Vígvári József hangsúlyozta: a maradék összeget a tagdíjakból tudják kifizetni, de ha az sem lenne elég, akkor a vadászoknak saját zsebből kell rendezni a gazdák követelését.

Meiszterics János, a Tapsony és Vidéke Petőfi Vadásztársaság elnöke kiemelte: a bevételük tizenöt–húsz százalékát fordítják vadkárra, ez évente körülbelül huszonhat millió forint. – Átalányt fizetünk a gazdáknak, mert az sokkal kiszámíthatóbb – fogalmazott Meiszterics János. – Az egyik évben ugyanis búzát, rozst, tritikálét és repcét vetnek a gazdák, ilyenkor kisebb káruk keletkezik. A következő évben kukorica kerül a földekbe, akkor nagyobb a káruk. Ez stabilitást ad a termelőnek is és nekünk is.

Idényhosszabbítás

Meiszterics János szerint villanykerítéssel enyhíthető a vadkár. Vadászterületükön harminc kilométer hosszan építettek kerítést, hogy megvédjék a gazdák földjeit. A másik megoldás pedig az lehet, ha több vadat lőnek ki, viszont akkor nem tudnak gazdaságosan működni, mert a szarvasbőgés időszakára kevesebb példány marad, ezzel pedig csökkenhet a fő bevételi forrásuk. A vadászati hatóság egyébként engedélyezi az idényen kívüli vadászatot vagy a szezon meghosszabbítását. Ennek fő okai általában a mező- és erdőgazdasági károk megelőzése, mérséklése, az éves vadgazdálkodási tervek teljesítése, illetve az adott vadfaj állományának minőségjavítása. A megyei kormányhivatal tájékoztatása szerint a hatóság már évek óta hivatalból is elrendeli a tavaszi-nyári időszakban a gím- és dámszarvas ünő és borjú idényen kívüli vadászatát.