Régen se volt könnyű, de most nehezebb méhészkedni

Egymásnak adták a kilincset a vásárlók a kaposvári méhészboltban.

– Mivel idén nincsenek adventi vásárok, ezért többen betérnek boltunkba, hogy mézet vegyenek – mondta el Csonka Imréné. A legtöbben ajándékba ízesített mézeket keresnek, nagyon kedvelt a naranccsal, szegfűszeggel fűszerezett. – Népszerű az akác is, a második helyre lépett a repceméz gyomorsav csökkentő hatása miatt, a harmadik helyen a vegyes virágméz és a hárs van – mondta el Csonka Imre, a méhészbolt tulajdonosa. A kaposvári méhész hozzátette: idén az akác ára emelkedett, kilóját átlagosan 2900 forintért kínálják.

– Gyulladás csökkentő és vírusölő hatása van a méznek, olyan enzimeket tartalmaz, amelyek segítik az emésztést – mondta el Petrus Lajos, a Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesületének elnöke. Szerveztük 1995-ben alakult meg, jelenleg 230 Országos Méhészeti Egyesület tagjuk és 30 pártoló taggal rendelkeznek. Huszonöt éve fogják össze a megye méhészeit, idén mindannyian nagyon nehéz éven vannak túl.

– Több katasztrofális év követte egymást, idén mindössze egyötödnyi mézet tudtunk előállítani, mint korábban, abban bízunk, hogy jövőre az időjárás kegyes lesz hozzánk – mondta el Petrus Lajos. Hozzátette: a klímaváltozás következtében a kora tavaszi felmelegedésekkor kivirágzott az akác és az utána lévő hideg betörés hatására elfagytak a hajtások. Csonka Imre a közelmúltban írt egy tanulmányt az egyik méhészeti szaklapba Régen nem így volt címmel, amelyben a kedvezőtlen változásokat foglalta össze.

– A mezei virágok választéka több mint 50 százalékkal csökkent környezetünkben az utóbbi néhány évtizedben, ami köszönhető a gyomirtók használatának terjedésének, valamint az éghajlatváltozásnak – mondta el a kaposvári méhész. Hozzátette: az egyféle növényről gyűjtött virágporban nincs benne minden tápanyag, ami szükséges a méh szervezete számára, csak a virágféleségek bősége biztosíthatja a tápanyag szükségletet. Megjegyezte: régen nem voltak atkabetegségek, a nozéma is csak télen jelent meg. Kiemelte: a növényvédelem, valamint a méhek és más beporzók közötti erőpróba éleződik.

Korábban a toxikus fémek, aztán később a szintetikus vegyszerek használatával elkezdődött a beavatkozás a természet rendjébe. Egyes kutatások szerint 1940-ben nem volt a szervezetünkben egyetlen szintetikus vegyszer sem, mára viszont 300-500 vegyszer nyomait lehet kimutatni. – Abban bízhatunk, hogy a méhek szeretete, az értük való küzdelmünk és a méhészkedés szabadsága átsegít bennünket a nehézségeken – összegezte Csonka Imre.