Sok a kevésbé fiatal, de az még kérdés, ki számít ma idősnek

A mintegy 9,8 milliós magyar népesség 19,3 százaléka 65 évnél idősebb, közülük is legtöbben a déli és a délnyugati országrészben élnek. A KSH 2019-es januári adatai szerint: Somogy megyében valamivel több mint háromszázegyezren élnek, ebből csaknem hatvannégyezren 65 évnél idősebbek. A dél-dunántúli megyék közül Tolnában 45 ezer 217, Baranyában pedig 73 ezer 482 veszélyeztetett korú ember él. A statisztikai hivatal gyűjtéséből kiderül; az 1,9 millió 65 éves és annál idősebb ember többsége családjával együtt él, mintegy háromtizedük viszont egyedülálló. Az egyedül élő idősek aránya főként az Alföld és Dél-Dunántúl egyes járásaiban, illetve a főváros kerületeinek többségében lényegesen meghaladja az országos átlagot.

Az elemzés kitér arra is, hogy mivel sok idős emberről kell gondoskodni, ezért az egészségügyi-szociális terhelés erőteljes növekedése várható. Az önkormányzatok a szociálisan nehéz helyzetben levőket szociális alapszolgáltatásokban részesíthetik, ezek a koronavírus-járvány időszakában még inkább felértékelődnek. A tavalyi adatok szerint a legtöbben a szociális étkeztetést és a házi segítségnyújtást vették igénybe, jellemzően a kisebb településeken. Előbbi a 65 évnél idősebbek 9,7, utóbbi pedig 4,9 százalékának könnyítette meg a mindennapjait.

Fináncz Judit, a Kaposvári Egyetem szociológusa megkeresésünkre elmondta: egyre több lesz az idős ember Magyarországon, a becslések szerint 2070-re a népesség harminc százaléka tölti be a 65. életévét.

Az időskor alsó határát 68 évre teszik

– Változik a megítélése annak, hány éves kortól számít valaki idősnek – mondta Fináncz Judit szociológus. – A felmérések szerint ugyanis az emberek 68–69 évre teszik az időskor alsó határát. Megjelent egy új kategória is, a legidősebb idősek, amelybe a 80 és 85 évesek tartoznak. Erről elmondható, hogy az ő arányuk is folyamatosan növekszik – tette hozzá Fináncz Judit.

– Ami az egyik legnagyobb probléma, hogy folyamatosan emelkedik az idős­kori demenciában szenvedők aránya. A jelenlegi állapot szerint ezt nem lehet visszafordítani – fogalmazott a szociológus. – Állandó orvosi ellenőrzés mellett esetleg késleltethető, de nagyon sokszor az a gond, hogy az egyedül élő idős ember nem látja a saját helyzetét, nem veszi be a szükséges gyógyszereket. Ennek a betegségnek az első „lépcsője” a paranoia. A demens betegek ugyanis sokszor jobban megbíznak egy idegenben, mint a családtagjaikban. Sajnos ők erőteljesen kiszolgáltatottá válnak.